A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A Sátorkőpusztai-barlang feltárásának története

A levezető útvonal bejárását lépcsőfokok bevésésével könnyítette meg a csoport, s az alsó Kővirág-teremben is több ponton bontással kerestük az esetleges továbbjutás lehetőségét. A felső szakaszon - az ún. középszinten - az eltömődött gömbfülke aljzat bontásával közel kétméternyi bontás után kristályos fülkébe vezető kürtő került elő, amely a Kristályterem nevet kapta, de oldalirányból is kristályokkal borított kis fülkékre bukkantunk. Mégsem sikerült jelentősebb előrejutást elérni, amíg egy nagyobb munkába nem fogtunk. A barlang hátsó termében a törmelék enyhe berogyását megbontva a forrás alatt kutatóaknát építettünk, ahol bányászati módszerrelelőre leszabott bányafákkal kiácsolt függőakna mélyítése kezdődött. Az eltömődött törmelékhalom alja több nekifutás során mintegy 8 méter mélységben adta meg magát. Bár szálkő oldalt sehol sem mutatkozott, oldal irányban hatalmas kövek között szűk nyílást találtunk, amelyen átjutva 17 méter hosszú járat vált szabaddá. Az új részt Kadic -szakasznak neveztük el, felmérése is megtörtént, de a mélyben visszafordult a járat az ácsolat alá. Folyamatosan küzdeni kellett a beomlásokkal és a vizes agyaggal. (2.13. ábra) A szinte csak kézzel kitermelhető, szívós, kaolinos agyag felvödrözése kemény munka volt, lassan haladt. A kedves kis forrás is sok bajt okozott: többször is feláztatta a függőakna melletti agyagos törmeléket, ami az ácsolat megcsúszását eredményezte Ujraácsolás, újabb megcsúszásvagy három ízben is. Végül a veszélyessé váló aknát meg kellett szüntetni. A munkát tovább nem lehetett folytatni. Ugyanabban az időben kutatás közben a terem hátsó részében egy ferde kőlap megcsúszása után üreg nyílott lefelé, amely egy hatalmas ferde kőlap, u.n. álfenék alá vezetett. Az álfenék alatti üreg egy lefelé vezető, eltömődött kürtőben ért véget, amely felett a mennyezeti részen különös kerek fehér gyűrűk láthatóak, valószínűleg a felső gipszoszlopok alját jelezve Maga az álfenék is repedések sürü hálójával van átszőve, omlékonynak látszott. Ezért a nyolcvanas években az alsó terem járatainak rendezésekor lehullott kövekkel eltorlaszolták, ma nem látható, nem járható. A Kadic szakosztály megszűnése után egy évvel, 1989-ben kérést kaptunk Budapestről, hogy egy barlangász csoport édesapánk, Benedek Endre nevét kívánja felvenni, amihez természetesen hozzájárultunk. Ez a csoport később megkapta a Sátorkőpusztai-barlang kezelésének jogát, dorogi fiatalokkal bővülve, majd 1992-től jogelődjét folyamatosan követve Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesületté alakult, amely formában ma is dolgozik. 2.72. ábra: Az első, fix kötélhágcsó 25