A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A Sátorkőpusztai-barlang feltárásának története

fétorkő-pusziai barlanggal kapcsolatos tudnivalók. 1544-ben a Honvédkincstár tulajdonát képező í trazsa-he^en IcS— fejtés közben barlangra bukkantak. Ezt, ma már biztosai) tudjuk, a nehezen megközelíthetősége miatt akkor nem tekintették meg. A dorogi szakszervezeti ifjúság köréből néhányan 1>46 juniusában megtekintették ezt az ürejet és látták, hogy nagy kiterjedésű, igen Bzét- cseppkövekkel diszitett barlang. Az általuk felhozott mintadarabok szépsége felkeltette egy Természetbarát figyelmét és az uj üregről értesítést adott a Barlangkutatóknak. 1946 szeptember 28-an A ilegyar Állami földtani Intézet megbízása folytán Venkovits István megkezdte a barlang részletes geológiai felvételét, fi barlang hosszé 286 méter függőleges kiterjedése 45 laéter. Tekervényes járatai egy óriási szivacshoz teszi hasonlóva, melynek belsejét szebbnél szebb gipsz,és raészkristályok diszitik. A barlang Európai hirnévre tehet szert szépségénél fogva. Esztergom közigazgatásához tartozik, Dorog község közelébeníekszik. Legközelebbi lakott hely Sátorkő puszta, honnan nevét is nyerte, •'elenleg a Természetbarátok Turista Egyesülete Dorogi ocztalya kezeli kik a Magyarhoni Töldtani Társulat határozott kívánságára, országos érdekeket szemelőtt tartva beto- ajtóval látták el és állandó ügyeletet tartanak az érdeklődőt rziüsára. "érésünk az, hogy a területet mondják : i védetté, vagy legalább legális beleegyezését adja a kormány, vagy illetékes szerv, hogy a barlang lezárását tudomásul veszi, azt helyesli, s az egyesület közérdekű uu Jcnjat ho^mi paragrafus k.deac ne akadalyozhabsa. E kis emlékeztető irás Antal László ügyvéd urnák, az ajkai szénbánya kormánybiztosának/ a Magyar Parlankutatc Társulat ügyészének 1946 december 24.-én a fenti környék 1:10.000 méretarányú térképével lett átadva intézkedés végett. . ábra 19