A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - Ásványtani vizsgálatok a Sátorkőpusztai-barlangban

eredetét kell vizsgálni. Főleg az a kérdés, hogy a fluidumok, amikből mindezek az ásványok kiváltak, kapcsolhatóak-e a Tábla-hegy vagy valamelyik másik vulkáni terület hidrotermális rendszeréhez. Ha igen, akkor miért szulfátos az alap fluidum. Ezeket legjobban folyadékzárvány vizsgálatokkal, illetve izotópvizsgálatokkal lehetne meghatározni. Összefoglalás A munkánk célja a Sátorkőpusztai-barlang ásványtani feldolgozása volt. A jelenlegi dolgozat e munka első részeredményének összegzése. Első lépésben átfogó mintázást végeztünk, majd terepi megfigyeléseket tettünk, és mindent folyamatosan dokumentáltunk. A műszeres vizsgálatokat az ELTE Ásványtani, valamint Kőzettani és Geokémiai Tanszékén végeztük, ahol röntgen-pordiffrakciós és elektronmikroszondás vizsgálatokat kértünk. Egyes mintákból vékonycsiszolatok készültek. Az alapkőzetet oldottuk, és az oldási maradékot vizsgáltuk. Az eredmények egy részét sikerült egy földtani fejlődéstörténetbe behelyezni. Amit nem sikerült, azok nyitott kérdések maradtak, melyre a jövőben keressük a választ további vizsgálatokkal. A barlang és környéke minimum négy fázisban alakult olyanná, mint amivel a kutató most találkozik. Az első fázisban a mészkő repedéseiben kalcit vált ki, majd elkezdődött és be is fejeződött a barlang kioldódásának túlnyomó része és az agyag lerakódása. A második fázisban a barlangban elkezdődött a dolomit és a gipsz ritmikus kiválása, majd a barlangban megtalálható vizek teljesen visszahúzódtak. A harmadik fázisban újra gipsz rakódott le, emellett kalcit is kivált a falakon. A gipszrétegek elvékonyodása a falakon mutatja, hogy nem víztérben vált ki a gipsz, hanem aeroszolból csapódott ki. Ekkorra tehetjük a barlang felső részeinek a kioldódását is. A negyedik fázisban a fentről jövő hidegebb vizeknek köszönhetően cseppkőkiválások történtek a barlangban. Irodalomjegyzék Báldi T. (1978): A történeti földtan alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 309 p. Császár G. (1997): Magyarország litosztatigráfiai alapegységei. MÁFI kiadvány, Budapest. Gidai L., Nagy G., Siposs Z. (1981): A Dorogi-medence földtani térképe. MÁFI, Budapest. Haas J. (1998): A Dunántúli-középhegység triász képződményeinek rétegtana. In Bérezi I., Jámbor Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL-MÁFI, Budapest, 225-244. Kordos L. (1984): Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó, Budapest, 326 p. Kubovics I. (1992): Kőzetmikroszkópia II. Tankönyvkiadó, Budapest, 596 p. Lieber T., Mézes N. (1998): A Sátorkőpusztai-gipszbarlang. Élet és Tudomány, 1998/34: 1076-1077. Nagy G. (1989): A Dorogi medence földtani térképe 10 000-es sorozat. Kesztölc. (Földtani térképmagyarázó) MÁFI, Budapest, 50 p. Takácsné B. K. (2003): Sátorkő-pusztai-barlang. In Székely K. (szerk.): Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 304-306. 136