A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

Déli irányban az oldalfal beöblösödéseit továbbra is a kalcit különböző változatai és az egykori gipszkéreg rostos és tömör rétegei borítják. Ezen a területen alakultak ki a barlang legvastagabb ásványkiválásai. Különösen jól tanulmányozhatók itt a laza rostos gipsz és a kalcit-szivacs keveredése, ahogy több rétegben váltakoznak. Az egész rétegsor vastagsága eléri a 40 cm-t. A következő Ny-i beöblösödés újabb érdekességeket rejt. Legfeltűnőbb egy Ny-i irányból betorkolló korrodált vízmeder, ami ugyan manapság száraz, valamikor vasas agyagot szállító vízfolyás alakította ki. Szélessége 5-15 cm, mélysége is hasonlo. Vastag gipszkéreg és kalcit szivacs keveredése Félcső oldásnyom a gipszben Sokkal különösebb az üreg déli oldalán a főte alatt a vastag tömör gipszbe beoldódott hajlott félcső-amely a korábbi kutatók szerint eredetileg zárt volt (?). Átmérője 8 cm, hossza 60 cm. Maga a gipszkéreg itt is 20-25 cm vastag, amiből a felső kemény kéreg 5-6 cm-t tesz ki. A többi alul a kemény rétegre merőlegesen szálas, lazán rostos. Az üreg E-i oldalán a letört gipsz szélén visszaoldódás nyomai látszanak. Az aljzat fölött, ahol a kristályos bevonat már elpusztult a már ismert szürke üledékréteg 0.5-1 cm-es vastagságút lemezei is láthatóak. A főte itt alacsony, de a terem közepe felé az aljzat lemélyül és a főtéről lezuhant hatalmas vastag gipsztömbök borítják. Ezek legnagyobbján (amit négyen is alig bírtunk megmozdítani) egy régi fényképről felismerhető egykori ferde oszlop jellegzetes felső része maradt meg. Előtte a terem közepén a felmagasodó főte alatt egy mostanában újra felállított hatalmas gipsz-oszlop áll. Átmérője a vékonyabb részén 60x90 cm, magassága 1.6 m. Az előbb hivatkozott fényképen szerepel, amint a Kővirágok-termébe elsőként leengedett ifjú hölgy ül a tövében. Fölfelé tölcséresen szélesedve tartotta a főte gipszkérgét, éppen az előbb említett hatalmas táblát. 118