A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - Geológiai áttekintés

települt. Jura és kréta kori képződmények nem ismertek, a terület valószínűleg szárazulat volt, és az összetöredezett triászmészkőben a törésvonalak mentén már valószínűleg megkezdődött a karsztosodás. A barlangi üledékekben lehetnek képződményeik. Az eocén oligocén határán a terület újból kiemelkedett a tengerből és erőteljes lepusztulás kezdődött a felszínen, ugyanakkor a mélyben felerősödött a dácit vulkánosság. Az oligocén időszaktól a Strázsa hegyen nincs felszíni képződmény, valószínűleg ha volt is, az már lepusztult. A völgyekben változatos kifejlődésben főleg kovás kötőanyagú hárshegyi homokkő, ritkábban konglomerátum, majd a kiscelli agyag rakodott le. A miocénben ismét erős andezit vulkanizmus indult meg a korábban keletkezett törések mentén. Az összetöredezett és karsztosodott Strázsa hegy töréses-barlang rendszerére minden bizonnyal mindkét vulkáni tevékenység hatással volt. A pleisztocén és holocén idején csak szárazföldi üledékek, lösz és futóhomok, kavics ismeretesek a területen. Irodalom jegyzék: Dr. Kovács Lajos Magyarország regionális földtana Nagy Géza Magyarázó a dorogi medence földtani térképéhez Dr. Szentiványi Ferenc Magyarország földtana 10