A Sátorkőpusztai-barlang
Tartalom - A legújabb kutatások
de néhol a fejlettebb kalciterek formáit elvékonyodva követi. Az elérhetetlen üregekben a gipsz felületén megmaradtak a cm-es méretű tűkristályok. 2 m magasságban vízszintes beöblösödés nyúlik be. Ezt 1 - 5 cm vastag gipszréteg fedi. Az alsó, vízszinteshez közeli felületei alatt kalcit-szivacs, az alatt helyenként 1 cm-es „őscseppkő" rétegei feküsznek. A gipsz a legtöbb helyen hézaggal települ, helyenként rostosán illeszkedve. A beöblösödés alján a gipsz felülete 1 cm-es kristályokkal, tűkkel borított és sajnos szürkére szennyezett. A hátsó falon és a főtén simább felületű, hullámos, bár apró tük ott is előfordulnak. A főte nagyobb részén a kalcitkérget borsókő borítja. Különös, hogy a főte gipszkérge nagy hézaggal ugyan, de itt kivételesen a borsókőre is ráhajlik. Igaz, hogy ez a borsókő kisebb szemű, fehér, inkább a máshol a kalcitkérget fedő apró, mm-es borsókő nagyobb változata. Elvétve kalcit-szivacs csomócskák is előfordulnak. A gipsszel nem fedett részeken kisméretű boxwork sürü tömege borítja a kisebb üregek falát. Az aláhajlás többi része nagyra nőtt szögletes borsókövekkel és az éleken huzat-borsókővel borított. Az aláhajlás fölött az Erkély kiszélesedő és 8 m magasra törő gömbfülkéi következnek. Az alsó részeken a fal D-i végén még gip r~réteggel borított részek is vannak. Máshol barna színű borsókővel fedett kisebb felületes. látszanak. Feljebb az alig megközelíthető oldalfalakat és főleg egy benyúló sziklatömböt a közepes méretű boxwork rendkívül sürü és bonyolult tömege fedi. A középen felmagasodó kürtőrészben hatalmas, fél-egyméteres kalcitlemezek függenek, némelyikük nyílt belső üreggel. Az erkély hullámos felületű főtéjét pár dm-es átmérőjű kopár gömbüstök alkotják. Az Erkély alatt 6 m széles, 3 m magas boltíves átjáró nyílik. Ez vezet az alsóbb Ny-i teremrészbe. Szemben, a Nagy-terem keleti falának oszlopok utáni folytatásában az ott jellemző kalcitszivacs átmegy egy tömörebb kalcitkéregbe, bár egy-két gömbhéjas alakzat még előfordul. A függőleges hasadékbarlanghoz hasonló falat a kalcitkérgen kivált borsókövek borítják. Mindkét itteni formájuk előfordul, melyek mérete fentről lefelé haladva növekszik. Helyenként, a kalcitot cukorszövetü gipsz fedi, 0.5-1 cm vastagságban. Felületét 0.5-1 cm-es tük, vagy megnyúlt kristályok borítják. A gipsz sok helyen feltűnően, akár 1-2 cm-re is eláll a faltól, látszólag mi sem tartja. Alatta nem borsókő, hanem kalcit-szivacs van. A főte itt alacsonyabb, 4 m körüli, apró gömbfülkék alkotják vékony kalcitkéreggel, közöttük és belőlük 10-30 cm-es függönyökként lógnak a kalciterek. Csapásirányuk E -D-i, dőlésük függőleges, vastagságuk 0,5-3 cm. A létrától 8 m-re, az Erkélyjel szemben a keleti oldalon 9-10 m magasra nyúlik egy kürtőrendszer 1-1.5 m-es gömbfülkék többszörös sorozataként. Alul 4 m széles, fönn több ágra szakadva zárul. Lenn a borsókő mindkét formája, kalcit-szivacs és cukorszövetü gipsz borítja, az eldugottabb üregek aljzatán 0.5-1 cm-es tűkkel. A peremeken 2-3 cm-es hosszúságú aragonittü pamacsok láthatók, szerencsére nehezen elérhető helyen. Fölfelé az ásványkéreg vékonyodik, viszont a boxwork válik jellemzővé, itt is dm-es méretű lemezek formájában. Kb. 5 m után már csak a vékony kalcitkéreg fedi egyre kisebb foltokban a gömbüstök hullámosra oldott falát, a főtében a kis gömbfülkék málló fala kopár. Az akna alatt, a létrától 11 m-re, szálkő fal nyúlik be, leszűkítve a termet. Alsó 70 cm-es felületén egy eddig még nem tapasztalt ásványforma borítja a falat. Szinte rostosnak látszó sűrűségű aragonittü halmazok fejlődtek itt ki, 3-4 cm vastagságban. Végeiken legtöbbször kisebb-nagyobb borsókövek fejlődtek, sokszor összenőve. Vannak azonban „csupasz" végű tücsokrok is. A szemben lévő nyugati oldalon pillér választja el a két teremrészt. Ezen helyezték el Benedek Endrének, a barlang nagy kutatójának emléktábláját, s ebben van az Erkélyfeljáró aknája is. A pillér falán nincsenek gömbös oldásformák, inkább nagy tört felületek alkotják. A felső áthajló részen a vékony kalcitkérget több borsókő változat borítja. Eredetileg kisebb szögletes 106