A Sátorkőpusztai-barlang

Tartalom - A legújabb kutatások

észlelhető. Vége laza, üreges, bár itt - ott látszik kisebb törésnyom rajta, de nem összefüggő. Igaz azt laza, üreges, szivacsos szerkezetén nehéz is észrevenni. A következő, két részből álló oszlop az előbbitől 1 m-re délre magasodik. Alsó 60 cm vastag része a Nagy terem aljzatából 2 méterre nyúlik fel, ott a mellékterem pereméhez simul, és kissé megvastagodva folytatódik a főtéig még újabb 2 m-t. Ezen a felső részen tanulmányozható legjobban az oszlopok furcsa szerkezete. Felületén, főleg a Nagy-terem felőli oldalon ritkásan elszórt borsókövek láthatók. Ezek részben klasszikus fröccsenő vízből kivált típusúaknak látszanak, az élekre nőttek, barnás elszíneződésü sima felületű, nyélen ülő gömbhéjas felépítésűek. Gyakoribbak viszont a Ny-i falról már leírt szögletes formájúak, mattfehér színűek, melyek kis csokrokat alkotnak. Ezek jól láthatóan idegenek az oszlop anyagától, amely a legszebb gömbhéjas-szivacsos szerkezetet mutatja. Beljebb még két 1 m magas, fél m vastag,felfelé keskenyedő ikeroszlop áll a terem közepén. Fölöttük, csak hátulról láthatóan régi cseppkőlefolyáshoz hasonlítható kb.méteres féloszlop áll egy ferdén 2-3 m magasra nyúló gömbüstös kürttő alsó peremén. A melléküreg K felé erősen emelkedő aljzatát, legalábbis a középső részén, sárgásbarnás huzat-borsókő fedi. Az északi teremvég falának alsó részét és alatta az aljzat 2 m

2-nyi részét is 1-3 cm vastag cukorszövetű, szürkés színű gipszréteg borítja. A sérült részeken látható a kéreg alsó rostossága és alatta a kalcit habszerü rétege. Eldugott alsó sarkokban 2-3 cm-es gipsztűk állnak ki belőle. A terem ENy-i , a Nagy-terem felé nyitott szélén a gipszkéreg egy letört darabja 4 -5 cm vastag, barnásszürke réteges ősi üledéket tár fel. Alatta vízszintes helyzetű 1 cmes limonit-breccsa réteg húzódik, amely egy benyúló cm-es szkalenoéderekből álló kalcittelérre települ. Ettől lejjebb egy függőleges helyzetű repedésből szinte reves rozsdarétegnek ható kemény limonitlemez áll ki, melynek vastagsága 2 mm. Mindezek fölött, kissé jobbra, nagyobb felületen ősi cseppkőlefolyás feltáródott szürkésbarna rétegei látszanak. A déli falfelületen is előfordul gipszkéreg kis felületen. Alatta a kalcit-szivacs mellett apró tüpamacsos változat is megjelenik. A főte apró gömbüstökkel borított bonyolult felület, melyet kisebb-nagyobb foltokban a fehér mikrokristályos kalcitbevonat fed, amely az alsó részeken folyamatosan megy át a falakat mindenhol borító kemény, fehér kalcithártyába. Három ferdén felnyúló gömbfülkés kürtő indul a főtéből. A kőzet málló, porló, néhol 5-10 cm-es boxwork-szerkezetet tár föl. Ezek felületét is a fehér kéreg fedi. A boxwork lemezvastagsága 1-5 mm. Néhol annak belsejét a két kalcitér között sárga vagy vörös agyag tölti ki. A felső, DNy-i sarokban felnyúló kürtősorból olvadás és csapadékos időszakban tekintélyes vízbeszivárgás történik, mely az aljzaton korróziós felületet alakított ki. A ferede felületeken iszaplerakódásokat hoz létre tetaráta szerűen. Anyaga kalcitpornak tűnik, mert még vizes állapotban is jól pezseg. A lefolyó víz lenn a Nagy-teremben a törött aragonitoszlop mögött álló két kis (szintén aragonit) oszlopocskán erős korróziót okoz. Ezeknek hátsó, egy kuszodában megközelíthető felülete még a típusos gömbhéjas szerkezetet mutatja. A nyugati fal, a létrától 2 m-re kezdődő aláhajlása - mely eredetileg a Ny-i teremrészbe nyílt a legszebb példája a szögletes típusú borsóköves felületeknek. Mivel itt nincs beszivárgás és csepegés, teljesen hiányzik a huzat-borsókő. Ösi üledék feltárás az aragonit oszlopok mögött 103