Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR - Cseh emlékek

Az esztergomi Graduale Szent Gergelyt ábrázoló 11 a lapjának növényi díszítése pontosan egyezik a königgrátzi Graduale egyik lapjával. (Képét közli Chytil i. m. XII. tábla.) Az ornamentika felépítése, a virágok, állatok elhelyezése, motívumról-motívumra csaknem teljesen azonos. Kisebb eltérések csak a gömböt tartó majom, vagy a pihenő szarvas tartásában, a kacskaringós indák lendületében mutatkoznak. Az esztergomi Graduale ugyanezen lapjának Szent Gergely miniaturája viszont a prágai Graduale ugyancsak Szent Gergelyt ábrázoló miniaturájával mutat közeli kapcsolatot. (Képét közli Chytil i. m. 16. szövegkép.) Teljesen megegyezik az A betűnek a kidolgozása, s a sarkokban elővillanó poncolt kockahálós alapozás, továbbá az alakok elhelyezése, tartása, öltözéke, s az egész kompozíció felépítése is. Eltérés mutatkozik azonban a trón ábrázolásában, továbbá Szent Gergely arcának festésében. Az esztergomi Gradualéban a trón kecsesebb, finomabb arányokat mutat. Itt a csupasz, gyerekarcú pápát ősz hajfürtökkel festi a miniátor, míg a prágai Gradualéban az ugyancsak gyerekarcú pápát szakállasam Az érett gótika szellemében festett miniaturákon, az esztergomi Gradualéban az alakok merevek, reprezentatívak, ünnepélyesek. Itt a miniátor keményesésű, földresúlyosodó, nehéz ruharedőket fest, amelyek mögött teljesen eltűnik a test. Ezek a gondosan kidolgozott, komoly, áhítattal telített vallásos tárgyú miniaturák éles ellentétben állanak a lapszélre festett népies jelenetekkel, amelyek humorral és tobzódó vidámsággal telítettek. Könnyed mozgás, frisseség árad belőlük. Ezek más technikával is készültek. Vékony vízfestékkel, könnyedén odavetett ecsetvonásokkal közvetlenül a pergamenlapra vannak festve. Az „In dedicatione ecclesiae" ünnepénél (185b lap) egy falusi búcsú vidám és verekedő jeleneteit festi a miniátor. A lap alsó szélén szakállas férfi, talicskában ülő öregasszonyt tói, mögötte pedig még három férfi halad, kezükben gabonakoszorúval, cséppel. A lap alsó külső sarkában két, egymás haját, fülét tépő paraszt verekszik, míg e jelenet fölött a lap külső szélén viszont tekejátékosok ünnepnapi szórakozását mutatja be a művész. A két verekedő parasztnak és a talicskában tolt öregasszonynak az ábrázolása Balogh Albin megállapítása szerint két XV. századi német rézmetszetet követ. (A két metszetet lásd Herre, Paul: Deutsche Kultur des Mittelalters in Bild und Wort. Leipzig, 1912. Wissenschaft und Bildung 100101., 110—111. lapok, 241., 243. kép.) E metszetekhez viszonyítva a Gradualéban e jelenetek háttere meggazdagszik. A talicskás jelenetnél három férfival és egy nagy fával; míg a két verekedőnél a háttér felhúzódik a lap külső szélére és a tekézők jelenetével bővül. Ettől eltekintve azonban a miniátor pontosan követi a metszeteket. De az esztergomi Gradualéban nemcsak itt találkozunk a német metszetek utánzásával: a miniaturák általánosságban Wolgemut metszeteinek hatását tükrözik. Az esztergomi Graduale Janicek Zmilely egy másik Gradualéjával is rokon: ez a zittaui Városi Könyvtár MSCR. A. III. jelzetű kódexe, amelyet első ismertetője, Róbert Bruck német munkának vél. (Die Malereien in den Handschriften des Königreichs Sachsen. Dresda, 1906. 374—377. 1.) A zittaui Graduale datált, 1512-ben készült, és Janicek Zmilely legérettebb munkájának tekinthető: a növényi díszítések zsúfolt gazdagsága, az arctípusok, a földresúlyosodó plasztikus, keményesésű ruharedők festése stb. szól elsősorban Janicek Zmilely szerzősége mellett. Miként az esztergomi Gradualéban, úgy a zittauiban is a vallásos és népies elemek éles ellentétét látjuk. A Templomszentelés ünnepén az alsó lapszélen ugyancsak a búcsú vidám jeleneteivel találkozunk: asztal mellett lakmározó bohócsapkás férfiakat, táncolókat, dudást, parasztokat stb. látunk. A miniátor különben állandó arctípusokkal dolgozik: mindig egyforma naiv, kedves gyermekarcokat fest, kis szájjal és szemmel, s ha öregít, úgy e gyerektípust öregítő jegyekkel, ősz hajfürtökkel, szakállal, homlokránccal stb. látja el. Ezzel szemben a népies figuráknál erősen egyénít, olykor torzít is. Janicek Zmilely az esztergomi Gradualén kívül még egy magyarvonatkozású munkát készített, II. Ulászló megbízásából Muronyi Weér András címereslevelét (Orsz. Levéltár Dl. 38.791). 1509-ben, a hároméves Lajos herceg cseh királlyá való koronázásának évében Ulászló hosszabb időt töltött Prágában. Itt adományozott nemességet Lajos herceg főétekfogójának és familiárisának, Muronyi Weér Andrásnak. A nagyméretű Muronyi Weér címereslevelet három oldalt gazdag növényi díszítés, sárgásárnyékolású világoszöld, gazdag csipkézetű, kemény levelekből s vékony ágas-bogas indaszárakból képezett ornamentika kereteli: ez egyszerűbb kivitelezésben pontosan egyezik az esztergomi Graduale levéldíszeivel. Az esztergomi Gradualéban a miniátor a lapokat többnyire csak kétoldalt, az alsó és a külső lapszélen látja el díszítéssel, amelyet nyugtalan, gazdagcsipkézetű, stilizált levélornamentikával, s gránátalmákkal képez. Az ágas-bogas nagy levelek kemények, duzzadtak, mintha modelljük fémből készült volna; a gótikus ötvösmunkák és fafaragványok nyugtalanul csavarodó, erősen csipkézett s plasztikusan kiképzett leveleit követik. A fodrozottszélű levelek elnyújtott, vékonyodó s kis csigába kanyarodó indaszárban végződnek. A miniátor a növényi ornamentika közé rózsaszín epret, szarvast, majmot, figurákat, zenélő, térdeplő angyalokat, lovas harci jelenetet stb. illeszt. A miniaturákkal díszített iniciálékat szélesebb, színes, többnyire zöld keret szegélyezi, amelyet sötétebb, világosabb színű vonalozás díszít. A betűket többnyire egyszínben tartott halványabb és sötétebb tónusokkal plasztikusan árnyékolt, gazdagon csipkézett levelek képezik, amelyeknek szára áttöri az iniciálék keretét és mereven kinyúlik a lapszélre. A miniaturák alapja többnyire arany, poncolt kockahálós díszítéssel. Tájképi hátteret csupán a Három királyok imádásán, és a Templomszentelés ábrázolásán találunk. A miniaturákkal díszített pompás iniciálék mellett még tömérdek egyszerűbb iniciálét találunk a kódexben. Ezek kétfélék. Az egyik fajtájú iniciálé fekete, ritkán arany, vörös vagy kék vastag betű, melyet híg festékkel színezett levél, eper, groteszk férfifej, nő, pásztor, lovas, angyal, bagoly, majom, medve, stb. díszít. A másik fajta kaligrafikus modorban festett iniciálé: kék, zöld vagy vörös betű,