Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR - Német és osztrák emlékek

edificium librarie, et plura gratuita domui fecit. Ideo felix sit memória ejus. Amen." Az ősnyomtatványt 1558-ban ajándékozta a könyvtárnak Csergő Miklós esztergomi kanonok, a borítéklapon olvasható bejegyzés szerint: „Per Venerabilem quondam Nicolaum de chergo Archidiaconum Barsiensem et canonicum ecclesie Strigoniensis, Ecclesie sancti Nicolaj Tyrnavie fundate Anno domini Millesimo Quingentesimo Quinquagesimo octavo In testamento legátus." Az incunabulum szerepel Pribélyinek a könyvtár ősnyomtatványairól 1840-ben kiadott jegyzékében. A Corvina-ősnyomtatvány első ismertetője. Knauz Nándor szerint a könyv díszítéseit Mátyás király készíttette vagy a lövöldi karthauziak festették. Knauz az Absolutio jelenetét ábrázoló miniatura gyónó alakját Beatrix királynéval azonosítja, miként később Berzeviczy Albert is. Ezzel szemben Csontosi János a térdeplő alakban Mátyás királyt látja. Szerinte a lövöldi karthauziak így akarták megörökíteni a fejedelmi látogatás történeti eseményét a Mátyás királytól kapott könyvben. Teljesen valószínűtlen, hogy a sablonos ábrázolású miniatura, egyszerű, jelentéktelen térdeplő alakjában akár Mátyást, akár pedig Beatrix királynét akarta volna ábrázolni az egyforma arctípusokkal dolgozó miniátor. Ügy az iniciáléba illesztett miniatura, mint a címer vörösbélésű nagy, zárt koronája, s a nagyszárnyú angyalok is távol állnak a budai reneszánsz miniaturafestészet modorától. Feltehető, hogy egy lövöldi karthauzi szerzetes, vagy más vidéki miniátor munkája. De valószínűbb, hogy miként az értékes kötést, úgy a díszítéseket is még Nürnbergben készítették. A probléma végleges megoldásához ennek az ősnyomtatványnak egy, a Koburger műhelyben festett, előttünk még ismeretlen példányának vizsgálata vezetne. A British Museum példányán pl. a festett iniciálé helye üres. (Ic. 7137. Lásd: A Catalogue of Books Printed in the XV. th Century now in the British Museum Part. II. 413. 1.) la lap : „In primam tabulam sequentem super pantheologia prefatio quedam." 34a lap (ci) .* „Que sit causa effectiva absolutionis." A iniciálé (84 x 76 mm), világosbarna téglakockás alapon zöld betű ; az iniciálé sarkaiból piros-kék, keskeny, csipkésszélű levelek kanyarognak a belső lapszélre és a két szöveghasáb közé. A betű belsejében az Absolutio jelenete látható. Gótikus, hatbordás kék csillagboltozat alatt, amelyet két vékony oszlop tart, kékruhás, tonzúrás szerzetes ül, sárga gyóntatószéken. Előtte szürkeruhás, szőkehajú férfi térdel, imárakulcsolt kézzel. Mögötte egy vörösruhás és vörösszárnyú angyal, két kezét a gyónó feje fölé tartva és egy kis narancsvörös ördög áll, kezében hosszú lánccal. A pap lába előtt nyitott könyv fekszik. A lap alsó szélén, középen Mátyás király címere, amelyet két angyal tart (86 x 46 mm); a címer vörösbélésű zárt aranykoronája felnyúlik a két szöveghasáb közé. A címer 1. és 4. mezejében piros alapon a négy fehér pólya, a 2. és 3. mezőben pedig az ágaskodó, kétfarkú cseh oroszlán látható. Középen, kis pajzsban pedig kék alapon az aranygyűrűt tartó fekete holló. A címerpajzs fölött a drágakövekkel díszített ecsetarany koronán kis kereszt. A címert jobbról vörösruhás s kékszárnyú, balról kékruhás vörösszárnyú angyal tartja. A ruhák ecsetarannyal árnyékoltak, miként a címert tartó angyalok szárnya is. Az iniciálé angyalának a szárnyát és a leveleket fehéml élénkíti a miniaturista. (345. kép.) 439b lap : „Que et procurante et expendente Anthonio Coburger ciue Nurnbergensi salubri fine consummata est Anno domini Mcccclxxvll. pridie idus februári) Laus deo." Hain 13018. — Proctor 1972. Pribélyi Ferenc: Incunabula Typographiae, ceu totidem Keimélia et agalmata in Ven. Capituli E. M. Strig. Bibliotheca praefulgentia. Nagyszombat, 1840. 9. sz. — Ocsovszky 27. l. — AÉ, 1869. I. 64 l. — Knauz Nándor : Az esztergomi Corvin Codexek. Klny. A Magyar Korona 1880. évf. 133. számából, 17.1. — MKSz. 1880. 271—274.1. — Könyvkiáll. Emi. 1882. 89. I. 242. sz. — Tört. Főcsoport, I. füzet 134. I. 1717. sz. — Berzeviczy Albert: Beatrix királyné. Bp. 1908. 231. I. (Magyar Tört. Életrajzok.) — Csontosi János: Mátyás és Beatrix kiadatlan arcképei egykorú kéziratokban. AÉ. XXX. kötet 1910. 205—208. I. — Mátyás király emlékkönyv. Szerk. Márki Sándor. Bp. 1902. 168. I. —Ex Libris 26. I. 183. sz. — Hevesy A. de: La Bibliothéque du roi Matthias Corvin. Paris, 1923. 92. I. — Fraknói— Gulyás—Fogel— Hoffmann : Bibliotheca Corvina. Bp. 1927. 77. I. — Hoffmann E. : Régi magyar bibliofilek. Bp. 1929.103.1. — Hunyady József: A magyar könyvkötés művészete a mohácsi vészig. Bp. 1937. 54 l. 73 sz.. — Fitz József: Mátyás királya könyvbarát. Mátyás király Emlékkönyv. Bp. 1940. II. kötet, 244. I. — Zolnai Klára: Bibliographia Bibliothecae Regis Mathiae Corvini. Bp. 1942. 78—79. I. 30. (Mss. II. 2.) EVANGELISTARIUM. Latin. Folio. XVI. század. Hártya. 320x250 mm. 14 levél. Csonka, töredék; a lapokat össze-vissza, fölcserélten kötötték be. Texturaírással 19 sorba írva. Vörös feliratok. 22 lapszéldíszítés, 12 iniciáléba illesztett miniatura, 11 iniciálé. Kötés: XIX. századi, barna papír. Déltiroli munka a XVI. század első negyedéből. Valószínűleg a neustifti ágostonrendi kolostorban készült. A brixeni egyházmegyéhez tartozó neustifti kolostorból származó kódextöredék 1746-ban Dobai Székely Sámuel tulajdonába került, (ia lap.) 1847-ben Mérey Sándor birtokában volt, a kötés borí'éklapján alul olvasható bejegyzés szerint: „Mély tisztelettel ajánlja Mérey Sándor 1847." A kódex díszítése elsőrendű munka. A kicsinyített festményekként ható miniaturák sokalakosak, kompozíciójuk gazdag. A miniátor nagy dekoratív érzékkel, aprólékos gonddal dolgozott. Nagy részletességgel festi meg a háttereket, a tarka, aprómintás szőnyeget stb. Míg a kódex minia'urái és iniciáléi egységes stílust mutatnak, addig alapszéli díszítésben kevert motívumokkal találkozunk. Az osztrák miniaturafestészet keskeny, tipikus, stilizált levéldíszítése a flamand miniatura.350