Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom
FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR - Francia és flamand emlékek
105b lap: (De sancto Nicolao) B iniciálé (39 x45 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Miklós ábrázolása. Szent Miklós püspök mellett dézsában két kisgyerek. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 106a lap: (De sancto Sebastiano) B iniciálé (40 x 50 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Sebestyén ábrázolása. Középen áll az oszlophoz kötözött szent, testében nyilakkal; mellette, jobbról és balról egy-egy ijját feszítő férfi áll. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 106b lap: (De sancto Antonio) U iniciálé (39x40 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Antal képe. Piros lángok közt, fekete csuhában áll a szent, földretámasztott bottal. Oldalt fekete farkas kapaszkodik reá. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 107b lap: (De sancto Michaele) D iniciálé (42 x 46 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Mihály arkangyal képe. A kék szárnyú, fehérruhás szent leszúrja az előtte fekvő ördögöt. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 108a lap: (De sancto Ioanne bapt.) I iniciálé (38 x 40 mm) aranybetű. A betű hosszanti szára helyén Ker. Szent János ábrázolása. Mezítláb, rózsaszín köpenyben áll a szent, jobbkezében nagy piros könyvet tartva, amelyen a fehér bárány ül. Balkezével a bárányra mutat. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 108b lap : (De sancto Petro et Paulo) O iniciálé (37x42 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Péter és Szent Pál ábrázolása. Szent Péter kék köpenyben, zöld ruhában nagy kulcsot tart, mellette Pál rózsaszín köpenyben, kék ruhában, jobbkezében kardot, balkezében könyvet tart. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 109a lap: (De sancto Christophoro) A iniciálé (40x47 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Kristóf ábrázolása. Szent Kiistóf. vállán a kis Jézussal meztelen lábakkal megy a folyóban. Két kezével hosszú botot tart. Lapszéldíszítés mint la lapon. Illa lap: (De sancta Catharina) U iniciálé (36 x 42 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében alexandriai Szent Katalin ábrázolása. A szent kék köpenyben, rózsaszín ruhában, jobbkezében kereket, balkezében kardot tart. Fejét glória övezi. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 111b lap: (De sancta Apollonia) O iniciálé (39 x 43 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Apollonia ábrázolása. Szent Apollonia rózsaszín ruhában, kék köpenyben, jobb kezében harapófogóval. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 112b lap: (De sancta Christina) O iniciálé (38x45 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Krisztina ábrázolása. Középen van az oszlophoz kötözött szent, alsó testét rózsaszín lepel borítja, felső teste nyilakkal sebzett. Tőle jobbra és balra egy-egy ijját feszítő férfi áll. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 113a lap: (De sancta Anna) O iniciálé (36 x 42 mm) rózsaszín-kék alapon aranybetű. A betű belsejében Szent Anna ábrázolása. Középen áll Szent Anna kezében könyvvel, tőle jobbra és balra a kis Mária és Erzsébet. Lapszéldíszítés mint ia lapon. 114a—114b lap : Üres. 157b lap : Alul bejegyzés: „In Belgio venalem hunc pretiosum codicem emit, suumque fecit anno 1885. Joannes Card. Simor." 158a—160b lap: Üres. Czobor Béla: Egy XV. századi hártya-kóaex Simor János bíbornok, hercegprímás gyűjteményében. Egyházművészeti Lap, 1884., 310. I. — Dankó Monimentum 6. sz. — Dankó Simor 112.1. 6. sz. — Simor János bíbornok könyvtára. Magyar Sión, 1887. évf. 647. I. 6. sz. — Sujánszky 178—179. I. 22. (Mss .III. 172.) HORAE BEATAE MARIAE VIRGINIS. Latin és francia. Kis oktáv. XV. század. Hártya. 136 x 90 mm. 113 levél. Hiányos. Bastardaírással 24 sorba írva. Vörös és kék feliratok s szövegrészek, színes alapú arany kezdőbetűk. 39 lapszéldíszítés, egy iniciálé, egy figurális díszítésű iniciálé, 31 miniatura. Kötés: XIX. századi sötétbarna bőr, piros, zöld sárga mintás bőrberakással és aranyozással díszítve, lila selyem borítéklappal. Francia, mindenbizonnyal toursi munka, a XV. század utolsó évtizedeiből. Mezzofanti kardinális, majd Losonczi Farkas Lajos tulajdonában volt és 1861-ben Scitovszky János prímás ajándékaként került a könyvtár tulajdonába, amint ez az előzéklapokon olvasható bejegyzésekből kitűnik: „Ex libris Cardinalis Mezzofanti 1832", „Ex libris Ludovici Farkas 1852", „Dono Bibliothecae Metropolitanae Joannes Card. Aeppus. 29 Apr. 1861." A kódex miniaturái a toursi min'aturafestészet legkimagaslóbb művészének, Jean Bourdichonnak és műhelyének díszítő modorában készültek. Közeli kapcsolatban állnak a frankfurti Iparművészeti Múzeum Jean Bourdichonnak tulajdonított L. M. 48 jelzetű kéziratával (ld.: Swarzenski,G.—Schilling, R.: Die illuminierten Handschriften und Einzelminiaturen des Mittelalters und der Renaissance in Frankfurter Besitz. LVI. tábla) és az Országos Széchényi Könyvtárnak Jean Bourdichon iskolájából származó Cod. Lat. 225. jelzetű kódexével (lásd : Hoffmann E. : Az Orsz. Széchényi Könyvtár illuminált kéziratai. VI. tábla). A lapokat széles díszítés kereteli, de többnyire csak három oldalról. A lapszéldíszítést fekete vonallal szegélyezi a miniátor, s legtöbbször ecsetarannyal színezett alapra festi, amely kék, barna, különböző alakú mintákkal díszített. A lapszéldíszítést könnyed levélindák képezik, virágszárak kis virágokkal, búzavirággal, szászorszéppel, földieperrel, lepkével, madárral, sárkánynyal. Ugyanazon levél a és b lapján rendszerint teljesen azonos a lapszéldíszítés. A miniaturák keretét mindig vékony, ecsetarannyal festett csík képezi. A miniaturista a szenteket többnyire aranydíszítésű kék kárpit, vagy mélybenyúló, kék egű zöldelő táj elé helyezi. Az arcok sápadtak, szelíd kifejezésűek, finom kidolgozásúak. A ruhákat ecsetarannyal élénkíti. Máriát mindig kék .334
