Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KÖNYVTÁR - Magyar emlékek

refeszített Krisztus ábrázolásával mindenbizonynyal már Magyarországon készült, Oláh Miklós esztergomi érseksége idejében. Gondos, művészi munka, de miniátora úgy a címer festésében, mint színezésében eltér a fametszetek festőjének díszítő, színező modorától. A nagy címer miniátora tompább színekkel, nagyvonalúbban dolgozik, s mellőzi a részletek aprólékosabb kidolgozását. Az Oláh Pontificale címere, a kereszten függő Krisztus ábrázolása rokon a Bakócz-Graduale rajzban maradt Oláh címerével s kereszten függő Krisztusával, amelyet I. K. miniátor készített. (Lásd No. 318. kép 9 ) Ib lap (előzéklap) : Oláh Miklós címere. Az egész lapot betöltő ábrázoláson a két arany oroszlántól tartott címer mögött a keresztrefeszített Krisztus, e fölött pedig díszes infula. A címerpajzs (120x112 mm) négyeit mezejét kék harántpólya szeli át, középen az ezüst egyszarvúval. Az 1. és 3. mezőben aranyalapon, zöld hármashalmon, háromágú zöldlombú fa, a 2. és 4. mezőben pedig ezüst alapon aranykelyhű, hétszirmú piros virág, apró zöld levéldíszítéssel. A címert jobbról és balról egy-egy fekete árnyékolású arany oroszlán tartja. Hosszú, csomózott farkuk a címer alatt egymásbakapcsolódik. Hosszú nyelvük piros, fejükön aranykorona. A címerpajzs mögött nagy aranykereszten függ Krisztus, akinek lábait a címerpajzs eltakarja. A kereszt szárai hármas félkörívben záródnak. Krisztusnak feketével körvonalazott halványrózsaszín teste nyugodt tartású. Kezéből és melléből vér csurog. Haja és kis szakálla fekete, arca, széles tompa orra, szája feketével rajzolt. A széles, zöld töviskorona egész fejét beborítja. Feje körül feketével rajzolt arany glória. Dús esésű, lobogó lágyékkendője arany, fekete árnyékolással. A kereszt fölött a nagyméretű infula (95 X 98 mm) lilásrózsaszín, fekete mustrás díszítéssel: alul és középen széles aranypánttal, drágakövekkel s gyöngyökkel, amelyeknek kerete fekete. Bélése halványzöld, fekete kockahálózatú díszítéssel. A két oldalt elágazó, drágakövekkel díszített aranyszalag lilásrózsaszín, fekete kockahálózatú béléssel, hullámvonalban övezi a keresztet, s az oroszlánok feje fölött dús aranybojtban végződik. Az aranyozás nagyobbrészt elkopott. (320. kép.) Ila lap (címlap) : „PAVLO III. PONT. MAX. PONTIFICALE ROMANUM Venetiis apvd Ivntas MDXLIIII." A címlap közepén egy nagyobb négyszögletű díszítőmotívum (45 x 45 mm). Kék alapon háromágú arany liliom. Az alap arabeszkekkel s két arany virággal díszített. Tőle jobbra és balra egy-egy parányi aranymintás kék díszítőmotívum. la lap: A színezett fametszet lapkeretdíszítésben alul középen, két angyaltól tartott kicsiny Oláh-címer. Az ötszirmú virágok karminpiros színűek. A címer színezése megegyezik a lapkeretdísíri'és színezésével. 261b lap : ,,Uenetijs apud heredes Luceantonij Junte Florentini anno 1543 mense Maio." Brunet, Jacques-Charles : Manuel du Libraire . . . Paris, 1863. IV. 814.—FrankfurterBücherfreund. I. 1899—1900. 171. I. N° 2211. — Bohatta, Hanns : Katalog der Liturgischen Drucke des XV. und XVI. Jahrhunderts . . . Wien, 1910. II. 24. I. N° 368. Dankó József: Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főegyház kincstárából. Esztergom, 1880., 21. lap és LIV tábla. — Egyházművészeti Lap, 1880. 373. I. — Könyvkiáll. Emi. 1882. 234. I. 5. sz. — Tört. Főcsoport, 10. I. 2106. sz. — Lepold Antal : Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez. Esztergom, 1929. 12. lap. (Klny. az Esztergom 1928. évf.-ból.) — Egy ház műv. kiáll. 1930 161. L, 615.sz 320. kép. 11. Pontificale Romanum, 1543. lb lap. Oláh Miklós címere. 12. MISSALE ZAGRABIENSE. Latin. Folio. 1511. Díszítése. 1592. Papír és hártya (a Kánon 10 hártyalevélre nyomtatva). Vízjegye: körbeilesztett tegez, liliommal és A. b'tű. 352x246 mm, 332 levél [46] + 285, + U] levél). Két hasábon 41 sorba nyomtatva. Fzmetszetű keretdíszítések és iniciálék, 3 egész lapot betöltő színezett fametszet. 2 festett lapkeretdíszítés két címer ábrázolással, Szent Adalbert és Szent István képevei. Kötés: XVI. századi vörös bársony, fatáblákon (377 255 mm), aranyozott ezüstveretekkel: az evangélisták alakjaival díszített 8 sarokverettel, két köldökverettel. A felső köldökvereten Agnus Dei, felirattal: ECCE . AGNUS . DEI. IO CH E. QQ. 1592. Az alsó köldökvereten címer, körfelirattal: IOAN. CHEREÖDI. E. QQ. ADMINISTRATOR. ECCLAE, STRIGO. Poncolt aranymetszés. Velencében, 1511-ben nyomták Petrus Liechtenstein nyomdájában. Egy magyar mester 1592-ben Chereödi János pécsi püspök (1592—1596), az esztergomi érsekség kormányzója részére két lapkeretdíszítést festett és a Kánonképet kiszínezte. (21) Magyarország műemléki topográfiája 321