Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KINCSTÁR - Ötvösművek

Anders bécsi műhelyéből, 1880 körül. Simor prímás készíttette. SUJÁNSZKY ANTAL MELLKERESZTJE, arany, ékkövekkel. Közepén XVII. századi festett zománcos boglár gyönggyel. Mag. 9 8 cm. Tervezte Lippert József, magyar munka, 1880 körül. Sujánszky Antal nagyprépost (1869—1906) tulajdonából. Lepold Adatok, 34. 1. — Lepold Katalógus 124. sz. LOLLOK JÓZSEF MELLKERESZTJE, arany, áttört. Hátlapján bevésve: Josephus Lollok Basilicae. Strigoniensi. Kettős, fonadékos lánccal. Mag. io'2 cm. Bécsi munka, 1880 körül. Lollok József esztergomi kanonok (1876—1890) ajándéka, 1890. Lepold Adatok, 34. 1. OLTÁRKERESZT, aranyozott ezüst, sodronyzománcos dísszel. Neogótikus stílű. Anton Eisenhoit 1589-ben készült keresztjét (1. Weingartner: Das kirchliche Kunstgewerbe der Neuzeit. Wien, 1927., 165. 1.) utánozza. Mag. 33 cm. Magyar munka, 1880 körül, Egger vagy Link budapesti ö'vös műve. Esterházy Miklós hg. esküvője alkalmából ajándékozta Simor prímásnak, 1898. Kohl Medárd ajándéka, 1917. Gerevich PA, 194. 1. (Kelyhet említ.) — Lepold Katalógus 129. sz. NÁSFA, középen Mária ülő, zománcos alakjával, PATRONA HUNGÁRIÁÉ felirattal, gyönggyel és zafírral. A Magyar Nemzeti Múzeum egyik násfájának utánzata. Magyar munka, 1880 körül. Simor prímás ajándéka. Dankó 83—84. 1. (Képe XX. táblán.) — Irodalom. Egyházművészeti Lap, I., 1880., 362—363. 1. — Martinov: Le trésor de Gran. Revue de l'Art Chrétien.XV., 1881., 197.1.— Pulszky—Radisics: Az ötvösség remekei. I. kötet, Bp. 1885., 11. 1. (Képe táblán.) ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT VASÖVÉNEK EREKLYETARTÓJA, aranyozott ezüst, zománcos. Neoreneszánsz stílűFelirata szerint Lippert terve alapján Anders bécsi ötvöstől. Szél. 86 cm. Simor prímás készíttette, 1881. Az ereklyét a pozsonyi Erzsébet-apácák ajándékozták Simor prímásnak, 1880. Üj Magyar Sión, XI., 1880., 633. 1. — Üj Magyar Sión, XII., 1881., 634—635. 1. — Lepold—Homor 71. és 74. 1. — Gerevich PA, 194. 1. — Genthon István: Szent László feleségének keresztje. MM, XIII., 1937., 48. 1. — Lepold—Lippay 40. 1. — Lepold Katalógus 223. sz. KÉT MISEKANNA OVÁLIS TÁLCÁVAL. A kannák teste kristály, aranyozott ezüst, zománcos foglalatban, címerekkel. A kannák mag. 17 cm., a tálca 30x26 cm. Lippert terve után Anders bécsi műhelyéből, 1881. Simor prímás készíttette. Simor János . . . Egyházművészeti Lap, III., 1882., 158. 1. SIMOR PRÍMÁS PÁSZTORBOTJA, aranyozott ezüst, sodronyzománccal és drágakövekkel. Kampója állatfejes, benne Mária és Szent István. Budapest címerével. Szárán felirat: SIMOR JÁNOS BÍBORNOK ÉRSEKNEK MAGYARORSZÁG HERCZEGPRÍMÁSÁNAK 50. ÉVES ÁLDOZÁRSÁGA ÜNNEPÉRE BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS RÓM. KATH. POLGÁRAI 1886 OKTÓBER 28. Alul: Zitterbarth Károly ékszerész, Budapest. Mag. 189 cm. Budapesti munka, Rauscher Lajos terve után készítette Zitterbarth Károly ötvös, 1886. Simornak a budapesti hívek ajándékozták, 1886. Vasárnapi Üjság, 1886., 709. 1. (Képe.) — Simor János . . . Egyházművészeti Lap, VII., 1886., 96. 1. — Radisics: A Simor-Múzeum. Művészi Ipar, II., 1887., 230—236. 1. (Képe 233- 1.) — Radisics: Á koronázás egyházi műtárgyai. MIP, XX., 1917., 23—24. 1. (Képe 33. 1.) — Gerevich: Á koronázási kincsek. Vasárnapi Újság, 1917., 29—30.1. — Lepold—Homor 71. 1. — Gerevich PA, 194. 1. — Lepold Katalógus 210. sz. LOLLOK JÓZSEF ÜRMUTATÓJA, aranyozott ezüst, sugaras kerek középrésszel, fenn kék zománcos brilliáns kereszttel és két opállal. Gombján kék kő. Hátoldalán kronosztikonos felirat. Dianafejes hitelesítő bélyeggel és BF ötvösjeggyel. Mag. 43 cm. Magyar munka, 1887-ből. Lollok József esztergomi kanonok (1876—1890) ajándéka. Lepold Adatok, 34. 1. — Lepold Katalógus 99- sz. PALÁSTHY PÁL MELLKERESZTJE, arany, zafírokkal. Oldalt: P. PALÁSTHY EP SARÉPT 1887 felirat, ugyanez a kapcson. Lánccal. Mag. 8 5 cm. Magyar munka, 1887. Palásthy Pál esztergomi kanonok (1871—1899) hagyatékából. Lepold Adatok, 34. 1. SZITÁNYI FERENC KELYHE, aranyozott ezüst, drágakövekkel, zománccal. Talpán levéldísz. Mag. 27 cm. Anders bécsi műhelye, 1880 körül. Szi'ányi Ferenc esztergomi kanonok (1881—1907) tulajdonából. Klinda Teofil kanonok hagyatéka. 263