Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KINCSTÁR - Ötvösművek

Magyarország műemlékei. II. kötet. Bp. 1906. 285—286. 1. — Berzeviczy: Beatrix királyné. Bp. 1908., 298. és 312—313. 1. — Michel: Histoire de l'art. III. kötet, 2. rész. Páris, 1908., 870. és 885—886. 1. — Velics László: A zománc. Mag var Iparművészet, XIV., 1911., 226. 1. — Kupcsay Feliczián: E ztergomi séta. Vasárnapi Üjság, 1913., 872. 1. — Esztergom vármegye ... Bp. é. n. 43. 1. (Képe 319. 1.) — Lepold: Esztergom egyházművészeti jelentősége. MIP, XXIII., 1920., 58. — Csánki, Desiderio: La corte di Mattia Corvino. Corvina, I., 1921., 33. 1. — Gerevich: A régi magyar művészet európai helyzete. Bp. 1924., 20.1. — Lechner Jenő szerk.: Budapest műemlékei. Bp. é. n. (1924.) 93—94. 1. (180. kép.) — Springer, Anton: Handbuch der Kunstgeschichte. 12. kiadás, II. kötet. Leipzig, 1924., 511. 1. — Horváth, Enrico: Siena ed il primo rinascimento un herese. Corvina, V., 1925., Vol. X., 62.1. — Lepold—Homor 68.1. (Képe 69.1.) —Mayer, August L.: A Paris atelier of goldsmiths about 1400. Apollo, VI. kötet. London, 1927., 235—237. 1. — Genthon: Mátyás király ötvösművei. A Műgyűjtő, II., 1928., 80. 1. — Mihalik, Alessandro: I maestri orafi Pietro e Niccoló Gallicus di Siena, in Un^heria. Siena, 1928., 17. 1. — Lepold: Esztergom... A Műgyűjtő, II., 1928., 245. 1. — Átrendezték az esztergomi múzeumot. A Műgyűjtő, II., 1928., 287. 1. — Gerevich PA, 181—186. 1. (Képe 181. 1.) Décsei: Könyvismertetés. MM, V., 1929., 172. 1. — Divald: A magyar iparművészet története. Bp. 1929., 84—86. és 106. 1. — Gerevich: L'arte antica ungherese. Roma, 1929., 16. 1. (Képe XVII. tábla.) — Miha ik Sándor: A régi magyar egyházi ötvösség. A Műgyűjtő, IV., 1930., 170. 1. — Bcrényi János: Áz ötvösség története Magyarországon Bp. 1930., 42—43. 1. — W. R.: Könyvismertetés. MM, VI., 1930., 239—240. 1. — Rózsaffy Dezső: Könyvismertetés. MM, VI., 1930., 298. 1. — Falke, Ottó von: Gotisch oder Fatimidisch? Pantheon, V. kötet. München, 1930., 126. 1. — Végh Gyula: Erdély régi művészeti emlékei. MM, VII., 1931., 334. 1. — Genthon; Budapest múltja és művészete. Bp. 1932., 26. és 35. 1. — Berti Toesca 939—942. 1. (Képek 938—939. 1.) — Bossert: Geschichie des Kunstgewerbes. V. kötet. Berlin, 1932., '87—388. 1. (Képe 389. 1.) — Esztergom. MM, IX., 1933., 61. 1. — Schaffran, E.: König Mathias Corvinus und die italienische Renaissance. Pantheon, XII., 1933., 253. 1. — Hekler: A magyar művészet története. Bp. 1934., 115. 1. — Genthon: Egy budai humanista aranycsészéje. Tanulmányok Budapest múltjából. III., 1934., 143. 1. — Delogu 184. 1. (Képe 175. 1.) — Budinis: Gli artisti italiani in Ungheria. Roma, 1936., 60—61. 1. (Képei LXXII—LXXIII. táblán.) — Genthon: Le calvaire d'Esztergom. Nouvelle Revue de Hongrie, LIV. kötet. Bp. 1936., 253—256. 1. — Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Bp. 1937., 186— 187^ 1. (Képe, részletek XXV. táblán.) — Genthon: Zsigmond király és a művészet. MM, XIV., 1938., 320. 1. — Genthon AZEFK, 8—9. 1. (4—5. kép.) — Babits Mhály: Szent István városa. Pesti Napló, 1938. szeptember 4., 31. 1. — Horváth, Arrigo: Sigismondo re d'Ungheria e l'Italia. Corvina, > uova Seria, I., 1938., 135. 1. — Horváth, Enrico: II rinascimeno in Űnghe ia. Roma, 1939., 107. és 119. 1. — Lepold Katalógus 10. sz. — Lepold—Lippay 35— 36. 1. SZARVSERLEG, (242. kép) bölényszarv, aranyozott ezüsttalppal és foglalattal. Talpán ágyazott zománc és lombdíszítés, két sárkány, a német kétfejű sasos címer és a Pálóczycsalád címere. Nodusán zenélő angyalok ülnek. 242. kép. Szarvserleg, 1400 körül. A íoglalaton Csehország címere és Pálóczy-címer. A hatkarélyos, hólyagos szájon fekete sas és vörös oroszlán váltakozik. Alatta a frízben emberalakok. A hólyagos fedőn újabb csokor. A szarv csúcsán kápolna, fülkéiben alakok sasos és oroszlános címerrel, felette zöldzománcos talajon Szent György és a sárkány. Szent György alakja új. A szarv peremén beütött rozetta és C betű. A fedőn PRISTINAE. DECORI ET INTEGRITATI RESTITUIT. JOANNES CARD. SIMOR. 1880. Az említett új részek ebből az időből. A Pálóczy-címer alatt háromsarkantyús címer: a lengyel Sandomir-nemzetségé. Mag. 69 cm. — Német munka 1400 körül. 229