Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom

FŐSZÉKESEGYHÁZI KINCSTÁR - Ötvösművek

238. kép. Mátyás kálváriájának felső része 239. kép. Mátyás kálváriájának középső része. történelmi kiállításról. Fővárosi Lapok, XIII. 1876., 519.1. — I. A.: Magyar mű- és történeti emlékek kiállítása. Századok, X., 1876., 511.1. — Dankó 73—74.1. (Képe XI. tábla.) •— Pulszky Károly: Az esztergomi főegyház kincstára. AÉ, XIV., 1880., 288—289. 1. — Irodalom. Egyházművészeti Lap, I., 1880., 348. 1. — Martinov: Le trésor de Gr^n. Revuedel'Art Chrétien. XIV., 1881., 164. 1., XV., 1881., 196. 1. — Tört. Főcsoport, 1384. szám. — Czobor—Szalay, II. kötet, 243. 1. (Képe 245. 1.) — Czobor: Egyházi emlékek a történelmi kiállításon. Bp. 1898., 99. 1. — Forster: Magyarország műemlékei. II. kötet, Bp. 1906., 286—287. 1. — Esztergom vármegye .. . Bp. é. n. 43. 1. — Lépőid—Homor 72. 1. — Gerevich PA, 194. 1. — Lepold: Esztergom... A Műgyűjtő, II., 1928., 244—245. 1. — Lepold—Lippay 37. 1. (Képe VII. táblán.) — Lepold Katalógus 11. sz. MÁTYÁS KIRÁLY KÁLVÁRIÁJA, (238—241. kep) arany, drágakövekkel, gyöngyökkel és zománccal. Két részből áll. Á toronyalakú felső részen Krisztus a kereszten, Mária és János ev., alatta baldachin alatt Krisztus oszlophoz kötve és fülkékben Illés, Ézsaiás és Jeremiás próféták. Valamennyi alak ronde bosse zománcos. Az alsó rész felső záródásán három zománckép: lovas, egyszarvús és sasos diadalkocsi, alatta delfines középrész, végül a tulajdonképeni talp: háromszögű alapon három plasztikus és zománcos szfinx, ka maikban Mátyás király címerpajzsával. A felső rész 1400—1410körül készül .Rokonemlékek: Reliqui rium, Montalto; Goldenes Rössel, Altötting; Madonna Toledo; és Szent Katalin, Clermond-Ferrandból, Newyork, Morgan-gy. Si nai, esetleg sienai magyar ötvös munkája, más vélemény szerint párisi munka. E részhez Mátyás király készíttette a talpat, mely hihetőleg Magyarországon dolgozó lombard ötvös alkotása. A diadalkocsis zománcképek analógiái: Nagy zománcmedaillon (Bécs, Kunsthistorisches Museum), Triptychon (Milano, Museo Poldi Pezzoli), Aragóniai Izabella tükre (Granada, Székesegyház) és Reliquiarium (Gandia, Collegiale). A talp szerkezete is lombard, v. ö. Nagy ostensorium (Lodi, székesegyház). A felső rész vagy Zsigmond király révén került az országba, vagy Mátyás idejében. Fraknói szerint Mátyás Merész Károly halála után annak kincseiből ipari odott némelyet megszerezni. — Mátyástól fia, Corvin János örökölte, ki Bakócz Tamásnál zálogosította el, majd 1494-ben neki ajándékozta. (Erről eredeti oklevél az esztergomi káptalan levéltárában.) Bakócz hagyatékából jutott a kincstárba. — 1553., I594-, 1609., 1654. és 1678-as leltárak. Bock 136—137. 1. — Zalka János: Két ősrégi kereszt az esztergomi főegyház kincstárában. Magyar Sión, III., 1865., 62—66. 1. — Henszlmann: A bécsi 1873. évi világtárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya. Bp. 1875—18^6., 215—218. A M. Tud. Akadémia ... AÉ, X., 1876.,