„Lux Pannoniae"
Tartalom - KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás
elmémre /.../ sok új vers../", 5 8 körvonalazható egy olyan poétika ismerete, amely a Boccaccio bevezette költészetfelfogásban gyökerezik. A XV-XVI. században számtalan ilyen volt, némelyik már a címében is kulcsfogalomnak tekintette a poétikai inventiót, mint például Alessandro Lionondi: Dialoghi deli' invenzione poetica című munkája (1554). 5 9 Boccaccio szerint a költészet valami jeles dolog feltalálására irányuló gerjedelem. E tűz isteni eredetű, csodálatos, és csak kevesek elméjében válik teremtő erővé, éppen ezért mindig is nagyon kevés volt a költő. A költészet folyamatát úgy képzelhetjük el, hogy az elme a szólás vágyára indíttatik, majd új, eleddig ismeretlen találmányokat gondol ki, miután ezeken elmélkedett (kompozíció), szavak és mondatok ezidáig még nem használt kontextusával felékesíti, majd fabulás (misztikus, mitológiai!) és illendő fátyolba burkolja az igazságot. Nem dicséretre méltó költő az, akinél valami is hiányzik mindezekből; s hiába a gerjedelem, ha csekély a tudomány; szükséges a grammatika, a retorika, a többi szabad művészet, sőt a morál és a természettudomány elemeinek ismerete. Hasznos továbbá az életkorból fakadó tűz is. A költészet tulajdonképpen képesség, több, mint a szabályok alkalmazása, isteni sugallat is. A retorika tudománya hasznára válik a költőnek, azonban a költészet lényegileg más, mint a retorika; a fikció beburkolásánál semmi szerepe az utóbbinak, tiszta költészet minden, ami válogatott módon, fátyollal takarva, egyfajta átsejléssel van kifejezve. 6 0 A fenti bekezdésből, amely Boccaccio poétikai nézeteit igyekezett összefoglalni, véleményünk szerint világosan kiderül, hogy Balassi mit értett szerelmes találmányon, újabb, újabb dolgokon, bölcs tudományon. A teljes, az igazi költészet az ő számára is a Boccaccio meghatározta fikciós, "fátyol alatt" kifejezett volt. A trubadúrköltészet udvarló sémái már alkalmasak voltak arra, hogy a,,pulchre mentiri peccatum nullum esse" (szépen hazudni nem vétek) 6 1 elvét Magyarországon, ha szűk körben is, de ismertté tegyék. Balassi a második harminchárom versben és a Célia-versekben (e két ciklus-egység poétikája sem azonos) ezen is túllép, s valami magyar viszonylatban egészen újat, a humanista poétikákban gyökerező, a fenti, boccacciói értelemben vett fikciós költészetet (mitológiai ködön/fátyolon átderengő, nagyon személyes lírát) hozott létre. Talán nem tévedünk, ha ezt tartjuk a közdologgá lőtt versszerzés és a Balassi és néhány követője által művelt költészet között a legfőbb különbségnek. 243
