„Lux Pannoniae"
Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei
mája azt sugallja, hogy "kettős" a helyes fordítás. Csakhogy ez a "kettős" értelmezése a duplici-nek a valós helyzeteket értékelve, nem illik sehova. Kínálkozik egy "elrugaszkodott" matematikai behelyettesítéshez hasonló ötletként az a lehetőség, hogy a "kettős" értelem helyett "függő"-t vegyünk. Akkor a megértési problémák "épületszerűvé" válnak, miszerint a sétáló folyosónak vagy tornácnak (ambulacrum) "függő erkélyei" lennének, a tudós érsek pedig "függőkertet" is létesített volna. Sajnos az ilyesfajta etimologizálásnak nincsen alapja, de a helyettesítési művelet hozzásegít a Vitézféle kert vagy inkább kertek kereséséhez. Eddig a kertet a vár falain kívülre lokalizálták. Főként Krey hadmérnök 1756-ban készített, igen pontos térképének terepábrázolása nyomán. Ezt csak erősítik az 1910-es évek Stephanie-féle rekonstrukciós dombormodellek és ábrák. Nehéz is a szűk falak közé kertet képzelni. Bonfini leírásában a kertet követően egy nagy kerek torony is szerepel, ahol az érsek szívesen tartózkodott. Krey tereprajzából valamiféle kerek objektum helye vehető ki a várhegy oldalában, s ez okozta az egyik félremagyarázást. A kerek toronyszerűség alapterülete túl kicsi ahhoz, hogy a leírt funkciók elférhessenek! A kertet nem a falakon kívül kell keresni. Ha pontosabban olvassuk Bonfinit, akkor az alábbi értelmezéssel közelebb kerülünk a helyes fordításhoz: "...és két (vagy függő?) kertet, amelyet (vagy amelyek közül az egyiket) tágas folyosó ékesít és ezt tornác (vagy sétáló hely) koronázza." Nincs tehát oszlopcsarnok, de van a tornác-ambulacrum alatti építmény, valamiféle folyosó. Az egyetlen logikus hely a belső palotában kert, azaz függőkert létesítésére a ciszternás terem fölötti tetőterasz, amely ma is terasz. Alatta van a xystis, vagyis a "tágas fedett folyosó" is megtalálható - éppen 15. századi toldalék építményként -, két nagy ívezet formájában. Az egész megjelenés nagyon emlékeztet a budai vár Cisterna Regia dispositiójára. Ott négy hatalmas, tágas ívezeten nyugodott a függőkert tornáca, és szintén volt víztároló is. Budán is csak maradványok vannak az egykori műből. Ugyanerről az esztergomi palotarészről Bonfini legkorábbi német fordítója 1581-ben így ír: "...sampt einer Garten/ den er mit weiten bedeckten gange n oder Schöpffe n / un- obenher mit einem spaciergang gezieret. " A fedett folyosók (bedeckte Gänge) a latin szöveg tükörfordítása, de a német magyarázatul hozzátette a "Schöpffen" szót, amit "szín"-nek fordíthatunk (a modern der Schopf), mivel tágas és nyitott volt. Maga a folyosó megnevezés 173
