„Lux Pannoniae"

Tartalom - TAKÁCS IMRE: Esztergomi pecsétek az Anjou-korból. Két szokatlan példa

TAKÁCS IMRE Esztergomi pecsétek az Anjou-korból Két szokatlan példa Köszönhetően a művészettörténet-írásban újabban lábra kapott szemléletnek, a középkori pecsétek a különlegesség, a hiánypótlás és a szeriális technikáknak kijáró fokozott érdeklődés vonzó vonásait öltötték magukra. Okkal kezdünk úgy tekinteni ezekre a képhordozó, de elsősorban jogtörténeti objektumokra, mint a stílustörténeti és ikonográfiái kontinuitás megtestesítőire. Két olyan tulajdonságuk emelhető ki, amely e rangbéli emelkedésre magyarázattal szolgál: az egyik az, hogy rendkívül nagy mennyiségben maradtak ránk. Ennek jelentőségét a magyar középkor közismert tárgyszegénysége mellett nem szükséges hangsúlyozni. A másik az, hogy a világi személyek heraldikus pecsétjei mellett a káptalanok, az egyházi méltóságok és az uralkodók pecsétjei figurális képi ábrázolásokat is hordoznak. Sztereotip jellegük ellenére tehát igen jelentős forrásbázist jelenthetnek a középkori ikonográfiái kutatás számára. Két 14. századi esztergomi példát szeretnék ebből a tárgytípusból ismertetni. Azért is tarthat érdeklődésünkre számot mindkettő, mert megértésük távolabbra mutat Esztergomnál és a tárgytípus sajátságainál. A pecséteken jelentkező ikonográfiái formák nem egy esetben visszavezethetők a nagyművészetekben lezajlott ismert vagy feltételezhető változásokra. Ilyennek nyomait lehet felfedezni a zágrábi székeskáptalan 1371-ben készült, királyi adománylevéllel ellátott pecsétnyomóján. A tipáriumon a székesegyház védőszentje, Szent István király szerepel a protektori gondolat és az alapító- vagy donátor-ábrázolások felajánló gesztusának összevonásával. Ez az ábrázolási típus nem ismeretlen a középkori donátorfigurás pecsétek körében. Ezeken azonban nem a védőszent, hanem a kanonizált vagy nem kanonizált alapító megjelenítéséről van szó. Ilyen például a lambachi apátságnak Szent Adalbero alakját ábrázoló pecsétje vagy az aacheni káptalan pecsétje, amelyen Nagy Károlynak már a Karlsschrein 1200 körüli domborművein is megjelenő templom felajánló képe válik emblematikus pe77