„Lux Pannoniae"

Tartalom - BARÓTI ISTVÁN: Liszt Ferenc: Missa Solennis (Esztergomi Mise)

solhatóvá vált Festetics későbbi Liszt és műve iránt erősödő ellenszenve hatására. Liszt, már 1855. június 3-án kelt levelében vállalja az engedelmességet "én már előző munkáimnál arra törekedtem, hogy a mise előadása ne húzódjék el hosszúra és a szövegismétléseket ... elvileg mellőztem, úgy hogy a mű tartama igen mérsékletes lett ... Ugyanakkor arra törekedtem, hogy a kompozíció stílusa legjobb tudásom és akarásom szerint lehetőleg méltó, egyszerű legyen, ahogy azt ilyen ünnepélyesség megköveteli, ami által kevés próbával, a résztvevő énekesek és zenészek kifárasztása nélkül, kielégítő előadás lehetséges legyen." "Szerintem a művészetnek csak akkor van teljes létjogosultsága a templomban, ha az imádságo

t a maga teljes alázatosságában, áhítatában és bensőségében magába veszi és lelki-testisé

gét átszellemíti és megdicsőíti." E csodálatos mondatával igazoltnak vehetjük, hogy valóban imádkozva komponálta Liszt az Esztergomi Bazilika felszentelésére komponált Missa Solennis művét. S talán a mű bemutatásának elhalasztására irányuló kísérlet előérzete íratta le Liszttel, hogy nem a mű rövidsége az erény, hanem a lényege az imádság. Az 1856 márciusi jegyzőkönyvben foglaltakhoz tartja magát Liszt, és júniusban Augusz Antalhoz írt levelében közli, hogy rövidesen érkezik Esztergomba, ahol Seiler Regenschorival megtenni kívánja ... a siker biztosítására a legjobb eszközök megválasztassanak. Liszt az előpróbákat és a mise betanítását maga kívánja lejteni, és ezért Gróf Festetics Leót írásban megkérte, hogy semmiféle előpróbákat ne tartson. "A misét, - mint Liszt írja - az órával kezébe

n fogja próbáltatni, hogy Emincnciád kegyes kívánságához képest azt annyi percekre kurtíthassa amennyit Eminenciád az egyes részeknek szabni méltóztatand. A tökéletes sikerről ő felelni fog." Válaszul e sorok voltak a levelet megelőző Festetics és a Hercegprímás közt történt levélváltásokra. Ezek alapindítéka Festeticsben fogalmazódott meg egy Proposítióim voltak kezdetű négy bekezdéses feljegyzésben. Lássuk: Gróf Hallernek egy levél. Ebben őexcellenciáját barátságosan felszólítni miszerint eszköz lenne benne, hogy semminemű motiók vagy felszólítások a Liszt féle tárgyba Őeminenciája irányában ne tétessenek. 294