„Lux Pannoniae"

Tartalom - DÁVID GÉZA: Esztergom szerepe és sorsa a török korban

DÁVID GÉZA Esztergom szerepe és sorsa a török korban Ellentétben a hódoltság többi városával, amelyek sorsát a szandzsákösszeírások alapján legalább a 16. században gyakran elég jól fel tudjuk térképezni, Esztergom esetében meglehetősen nehéz a helyzetünk. Itt ugyanis keresztény magyarok nem kerültek bele a szóban forgó defterekbe, de valamilyen rejtélyes ok miatt a frissen érkező mohamedán telepeseket sem sorolták fel bennük. Fekete Lajosnak az 1570-es felmérés kiadásakor szembe is ötlött a keresztény népesség hiánya, amit ő a kötet első lapjainak elveszésével hozott összefüggésbe.

1 Káldy-Nagy Gyula mutatott rá az őslakosság eltűnésének egyik lehetséges okára. Dzselálzáde Musztafa krónikájából idézett, aki szerint: "a hitetlenek még azon a napon kihajtattak a városból és így ez a paradicsomhoz hasonló erősség megtisztíttatott a hitetlenek testeinek szennyétől ... házaikba és lakásaikba bevonultak a müszülmánok s azokban megtelepedtek."

2 Egy másik krónikás, Szinán csaus/Murádi ezzel szemben elég nagy számú áttérőről beszél, illetve arról, hogy a ráják kiköltöztek a külvárosba.

3 A két fennmaradt 16. századi tahrír defteri, azaz nem csupán az imént említett 1570-es, de az 1546-ban készült is, vagy Dzselálzáde Musztafát igazolja, vagy azt mutatja, hogy a külvárosba húzódottak is hamar odébb álltak, ugyanis a korábbiba sincs bejegyezve egyetlen magyar családfősem. Csupán 1570-ben találkozunk néhány - részben áttért - cigánnyal.

4 Mindazonáltal vannak olyan források, amelyek révén bele-belepillanthatunk Esztergom török kori életébe. Ezek között egyaránt találhatók oszmán és európai kútfők, előbbiek között számos levéltári anyag is, míg az utóbbiak inkább útleírók ránk hagyományozódott megfigyelései. Az elmúlt évek fontos felfedezése volt az 1543-as szultáni hadjárat bizonyos kiadásait tartalmazó pénzügyi napló,

5 amelynek főbb adatait egy fiatal török kolléga, Mehmet Iptpoglu tette közzé.

6 Ebből képet kaphatunk az ostromló sereg nagyságáról és hozzávetőleges veszteségeiről. Elmondható, hogy Siklós alatt, tehát még a komolyabb küzdelmek előtt, az udvari zsoldos alakulatok mintegy 15.000 tagja kapott fizetséget, Fehérvár bevétele után 251