„Lux Pannoniae"

Tartalom - KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

6 Esetleg eufemizmusok takarta szexuális vonatkozások lehettek bennük, mint néhány korai versünkben is (amelyek azonban nem virágénekek!), továbbá a ma ismert szerelmi népdalok egy részében. Vö.: Kőszeghy Péter: A "virágnyelv" korai verseinkben, in: A magyar vers, Bp., 1985, 182-188. és Bernáth Béla: A magyar népköltés szerelmi szimbolikája, in: Előmunkálatok a magyarság néprajzához, Bp., 1981, 16-87. 7 A szakirodalom véleménye megoszlik e kérdésben. Vö.: a 2. jegyzetben említett szerzők idézett műveivel! 8 Bár talán nem annyira, mint egyes kutatók gondolják. Vö.: Horváth Iván, i. m., 227-262; és Hubert Ildikó, Sóvári Soós Kristóf nyilatkozatai a virágénekekről, ItK, 1979, 397-398: Mindkét szerző virágéneknek minősít olyan szövegeket, amelyeket a korban valószínűleg nem hívtak így (pl. Horváth Iván a "Zsúpra (Supra?) aggnő..."-t, Hubert Ildikó pedig Hegedűs Márton szerzeményét, a "Hegedűsek, nektek szólok, meghallgassátok" kezdetű éneket). 9 Igen tanulságosak e szempontból Szabó T. Attila: A szó és az ember. Bukarest, 1971. 517. megállapításai, amelyeket már Horváth Iván is idéz: i. m. 245-246. Vö. még: Szabó T. Attila: Nyelv és irodalom. Bukarest, 1981. 145-161. 10 E kódexbejegyzéseket általában magától Balassitól - és nem a másoló(k)tól - származónak szokás tartani. Véleményünk szerint nem valószínű, hogy Balassitól eredne a virágének minősítés. Általában a korról semmiképpen, Balassiról azonban feltételezhetünk bizonyos műfaji tudatosságot, azt, hogy önnön verseit nem azonosítja az inkább közköltészeti jellegű virágénekekkel. Erre a megfontolásra az késztetett, hogy feltűnőnek tartom: a hiteles Balassi szövegekben (a Balassa-kódex verseinek címében, a Szép magyar komédia ajánlásában és prológusában) a versek elnevezése sohasem virágének! Vö.: még: RMKT XVI1/3. Szerk.: Stoll Béla Bp. 1961. 563-564. Ugyanitt még több adat a virágénekekről. 11 i. m., 564. 12 Uo. 13 Ezt a nézetet vallja Horváth Iván idézett művében. 14 Ha jól tudom, inkább ez az álláspont tekinthető szakmai konszenzusnak. 15 Két vitéz nemesúr. Telegdi Pál és János levelezése a XVI. század végéről, közzéteszi: Eckhardt Sándor, Bp., 1944, 18. 16. A nagy port felvert eseményt Schesaeus 1557/1558-ban latin szerelmi elégiában is megörökítette. Vö.: Hegedűs István, Schesaeus Keresztély: Kendi Anna históriája, It., 1916, 1-15. 17 A Szép magyar komédia ajánlásában Balassi is "szerelmes levelek"-nek mondja versei egy részét. 18 Mint pl. a szakirodalomban gyakran emlegetett ún. Padovai ének (1545 előttről), ezt Bernardino Tomitano tudósítása őrizte meg. Szövege, amely a magyarról latinra, a latinról olaszra való fordítás során nyilván sokat változott, nem tekinthető hitelesnek, azonban semmi okunk az adat tényét, azt, hogy volt Balassi előtt "humanista gyökerű műdal" (Horváth János kifejezése) kétségbe vonni. A kérdésről Id.: Horváth János, Hír három virágénekről, in: Tanulmányok. Bp. 1956. 64., Gerézdi Rábán, A magyar világi líra kezdetei, Bp. 1962. 303., Horváth Iván, i. m., 225-256. A világi udvarló költészet meglétére vallanak a Horváth Iván által is idézett (i. 245