„Lux Pannoniae"

Tartalom - KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

(hitványságnak) és más hasonlónak nevez. Másik műve a Quinque incitamenta ad Deum amandum ardenter. Ez, miközben kifogástalanul kegyes és ortodox, kizárólag a profán költészet nyelvén íródott. Gérard meg is indokolja eljárását: szerinte a szerelmi költészet létrehozója Augustinus és a többi egyházatya, lényegében a patrisztikus hagyomány. Eredetileg ez nem profán, hanem istenes költészet volt, csak napjainkra egyesek ezt a nyelvet parodizálták, s így jött létre a szerelmi költészet. Ezért ő - folytatja Gérard most ezt a profánná vált költészetet eredeti feladatának megfelelően használja fel; ennek során például a szerelem öt fokozatának Ovidiustól eredő ötletéhez is misztikus, vallásos interpretációt ad.

2

5 Summázva: az alapvető azonosság az Istenhez és a szeretett nőhöz való viszonyban keresendő. Az isteni kegyelem árasztja el a kiválasztott lelkét a szeretettel/szerelemmel, ilymódon ez a szeretettől/szerelemtől vezérelt szerető kívánja az ő Urát/Úrnőjét (midons-át), megpróbáltatásoknak és gyötrelmeknek veti alá magát, mivel e szenvedésekben, a tökéletes szolgálatban valósul meg a Nagyúr iránti szeretete. Vallásos vers vagy trubadúrlíra: ez az alapséma a leggyakrabban ugyanaz.

2

6 Az eddig vázoltakból, abból, hogy a Balassit megelőző száz évben nyilván íródtak magyar nyelvű világi szerelmes versek, továbbá abból, hogy Európában a vallásos (liturgikus célú) versnyelv nemigen különbözött a profán költészet egy fajtájának nyelvezetétől, sőt ideológiai rokonság is volt közöttük, még nem következik automatikusan a magyar nyelvű nőeszményítő szerelmi líra megléte. Mindenesetre elgondolkodtató az a tény, hogy szerelmes vers és vallásos nálunk is milyen szoros kapcsolatban volt. Már a virágének terminus

2

7 - amelynek legalább a kialakulásakor kellett, hogy valamilyen köze legyen a virágszimbolikához, ha később (a XVI. századra bizonyosan) a legáltalánosabb elnevezésévé vált is a szerelmi éneknek - mutatja a liturgikus költészethez való kapcsolódást, hiszen a himnuszoknak ez az egyik legjellemzőbb sajátossága, jelképrendszere.

2

8 A virágének szó magyar belső fejlődés eredménye, egyik európai nyelvből sem kerülhetett hozzánk tükörfordítással.

2

9 A profanizálódás lehetségességét mutatja az a néhány szerelmi népdalsor, amely még a XV. századi misztikus költészetben kezdte pályafutását; a kontinuitás itt szinte látványos. "Jézus nagy felséges kincs, // Kinél szebb és jobb nincs" - olvasható a Winkler228