„Lux Pannoniae"

Tartalom - HORLER MIKLÓS: Az esztergomi Bakócz-kápolna

keze által, melynek oltárretablóján van egy szép Madonna ugyancsak tőle, és más szobrok, és ebbe a kápolnába temették a bíboros testét. Hátra van még egy másik kérdés: Ferrucci nyilván nem tartózkodott állandóan Esztergomban a munkák vezetésére, hanem egy kőfaragó - kőszobrász műhely dolgozott a kápolna munkáin, melynek egy vezető szobrásza volt, éppúgy mint Firenzében Ferrucci a Dóm kőszobrász műhelye vezetőjeként. Ez a vezető mester volt Ioannes Fiorentinus, a magyar reneszánsz egy másik sokat vitatott személyisége, aki a kápolnán ugyan nem, de más alkalmi munkákon helyenként szignatúrát is faragott a műre. Ilyen volt az esztergomi várnagy, Forgách Péter fivérének sírköve, az esztergomi kormányzó Désházi István megrendelésére a Szilágy megyei Menyő református templomának kapuja, keresztelő kútja és pasztofóriuma, végül a Bakócz vendégeként Esztergomban járt Jan Laski Gniezno-i érsek, lengyel prímás megrendelésére készített díszes sírkövek. Mindezekbe a műhelyében dolgozó kőszobrászokat is bevonta. Ioannes Fiorentinus maga a Bakóczkápolna vezető ornamentátora lehetett, aki a Ferrucci által adott vázlatok alapján a leggazdagabb díszítéseket saját kezűleg faraghatta, míg az egyszerűbb, igénytelenebb részleteket műhelye kőfaragói között osztotta szét. A történelmi háttér és művészeti környezet, a mecénás és a mesterek után elérkeztünk a megvalósult műhöz, amelynek most építőművészi koncepciójával és értékelésével tartozunk. Az épületnek egy eszmei tartalmat kellett kifejeznie, mint az építtető sírkápolnája, ugyanakkor meg kellett oldania a középkori székesegyházhoz hozzáillesztendő új szellemű építmény harmonikus kapcsolatát, esztétikai, funkcionális és térművészeti követelményeit. Az építész nyilván maga is ismerte a temetkezésre szánt épületek klasszikus hagyományait: a centrális elrendezést és a kupolával való lefedést, mint a túlvilág jelképét és a mennybolt földi mását. Ez az alapelv egyaránt kifejezte az épület eszmei tartalmát, és már külső helyzetében és megjelenésében is kellő hangsúlyt és méltóságot biztosított. Az új kápolna egyedül uralta a templom déli homlokzatát, s hangsúlyos helyzetével mindjárt magára vonta a várba érkezők figyelmét. Külön hangsúlyozni kell az új kápolna kapcsolatát a székesegyház belső terével. Míg a régi gótikus mellékkápolnák nagy része általában a templomtól független külön életet élt, s nem volt szerves kapcsolata a főépülettel, ezzel szemben új és igazi reneszánsz gondolat volt Bakócz sírkápolnájának 206