„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

felében készített rekonstrukció. A tölcsérboltozatos szerkezeti megoldás így inkább Franciaországból származtatható, hiszen ott több példa van a keleti szerkezetek hatására már a román korban is. A négyszög alapú gúlát formázó, piramidális, óriás kürtők sokszor álboltozatos téglasorokból vagy kőlapsorokból épültek, s ezt az álboltozatos megoldást mutatják az esztergomi kürtő maradványai. A 14. és a 16. században egyaránt találunk körkörös kürtőket, amelyeknek az öblös része szinte félkupola, s ebből emelkedik hosszú karcsú kémény (Montreuil-Bellay kastély, Dijon hercegi palota, Alsórákos). Ez esetben tetőzet övezi a kéménytestet vagy legalábbis egy részét. Megemlítendő, hogy a teljes konyha fölötti kürtő szerkezeti megoldásának van olyan változata, ahol a teljes tér közepén levő tűzpadka fölött van a szabadkémény, ilyenkor a négy sarkán, pilléreken nyugszik a gúlaidom. A flizéri várkonyha ezt a megoldást mutatja (ugyanígy pl. a chorini kolostorkonyha, a németországi Brandenburg körzetben). Legkorábbi ismert példa a St. Gallen kolostorterven látható. A híres tervlap svájci-amerikai feldolgozása ezt a szituációt nem ismerte fel, elméleti rekonstrukciós rajzaikon és a maketten a konyhát tartalmazó épület tetősíkjából kis kiemelkedő nyeregtetőcske mutatja a kémény helyét, kürtő helyett. Nem minden késő középkori konyha felett van teljes egészében kamin, hanem vannak falazat menti kandallósze-rű tűzhelyek és hozzájuk tartozó, falazatban kialakított fustjáratok, igazi kémények. Léteznek kombinációk is, ahol a központi tűzhely körül a fal mellett melléktűzhelyek vannak, mintha kandallók volnának. Az oldalra húzott tűzhely és kémény, kéményelhúzások a 17. századtól elterjednek a többszintes polgári építésben is. Ezek közül már csak kevés maradt meg, a falusi építkezés azonban sokszor átörökítette a későközépkori megoldásokat a pitarflistöskonyha térkapcsolatban és a szabadkémény emelésében. Érdemes néhány szót ejteni a kürtő külső felületképzéséről. Általában vagy maga a kőfalazat vagy hidraulikus kötőanyaggal igen kemény vakolat látható, de lehet nyers falazatot is találni (Wildberg vára, Ausztria). Minden bizonnyal Esztergomban a lépcsőző téglákra vastag habarccsal cserepet ragasztottak. Ezt Várnai Dezső is megtartotta 1934-ben, mivel a cserépborítást a feltáráskor tapasztalta. A konyha előkészítő terme alatti klímahelyiség régészeti megfigyelést nélkülöző földkiemelése során sok mázas cseréptöredék került elő. Ezek a cserepek a lelőhelyük szerint kerülhettek a gúláról is a feltöltésbe. Cserépfedés, ha valóban rajta volt, mindenképpen csak a kürtő alsó, piramidálisan emelkedő szakaszán lehetett. 179