„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

dúcai, könyökfái által kialakított sokszögformából adódik. Félkör vagy csúcsi vezérgörbe alakítható ki a megfelelő gerendák ívesre faragásával, ill. kismérvű hajlításával vagy segédfák betételével. E nyers szerkezeti főállások sorozata optikailag is íves mennyezetű terem hatását keltik (Poitiersvárkastély, Den Haag-Városháza, Lübeck-Heilig Geist Spital), de bedeszkázásukkal egyöntetűvé vált a belső tér megjelenése (Párizs, Avignon, Rouen, Köln, Nürnberg). Az efféle szerkezet a 13. század egyházi építkezéseitől indul ki és halad a reprezentációs világi építészetben, a városházákban, palotákban való alkalmazása felé. Legnagyobb hatású volt a párizsi Palais kéthajós nagyterme (ennek mintájára a Blois-i lovagterem) és avignoni pápai palota egyterű Grand Tinel-je. Zsigmond király ezeket megtekintvén felhasználta a nagy budai palota koncepciójában. A királyi építkezés természetszerűen hatással volt a főurakra, így Vajdahunyadon a Hunyadiakra, Esztergom esetében az érsekre is. Ma legjobban Esztergom kutatható és értékelhető, s elmondhatjuk, hogy Bonfini által Vitéz Jánosnak tulajdonított palota a korabeli építőművészet élvonalába tartozott. Az esztergomi nagyterem belső képét hasonlónak képzeljük el, mint a Nancy hercegi palota nagytermét Callot metszetén. A nagyterem mellett a másik jellegzetes rész a függőfolyosó, amelyet nem helyesen loggiának is neveznek. Ez a nagyteremből nyílott. Három íves ajtón keresztül volt kapcsolat a metszetek tanúsága szerint, miként Vajdahunyadon, mint dispositio szempontjából közeli analógián. A folyosó, Bonfini szavával "ambulacro" célja, hogy le-föl sétálás közben kis csoportokban lehessen társalogni. A folyosó padozatát a Dunára néző falból kiugrasztott négylépcsős konzolsor tartotta. Lubenau szerint "Laubwerk" díszítette, vagyis a késő gótika ún. lombdíszes boltozata. Ezt a folyosót helyenként támpilléreken nyugvó zárt erkélyek öblözete bővítette. Ugyanis a támpillérekre szerkezeti megtámasztás okából semmi szükség nem volt, mivel az alsó, boltozott szintek falazatának vastagsága eléri a két métert. Az erkélyek számát nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. Négy támpillér van, továbbá észak felé még újabb két támpillér indításáról van tudomásunk. Vajdahunyad példájára a négy támpillér tetejére négy erkélyt rekonstruálhatnánk. Bonfini leírásában nem pontosan megfejthető kifejezéssel (duplici) emlékezik meg az erkélyekről: "ambulacrum cum duplici podio", továbbá egy másik, viszonylag újonnan feltárt forrás, egy egri káptalan előtt 168