„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

Budával kapcsolatban ismert az a kortárs szemtanúi vélemény, miszerint Zsigmond nagy palotájának óriásterme (régészetileg igazoltan 21 x 80 m! alapterülettel) a padovaihoz volt hasonló. Márpedig a padovai Palazzo della Ragione, az ún. il Salone fadonga mennyezetes tér. A 15. századi esztergomi két építtető érsek, Szécsi Dénes és Vitéz János ismerte a budai palotát. Vitéz személyesen is ismerhette a padovai il Salonét, ezen kívül járt a híres frankfurti Kaisersaalban, ahol 1454-ben a birodalmi gyűlésen beszédet is mondott. A Kaisersaalnak akkor félkörív-dongás, kazettázott famennyezete volt. A nagyterem maradványait a mai, 2000-ben újjáformált kaszárnya épület foglalja magába. A szerző véleménye szerint a nagyterem fölé hatalmas fadonga boltozat borult, amelyet kazettákban aranyozott rózsák díszíthettek. Igazolásul idézzük id. Stephan Gerlach szemtanú 1573-as leírását, amikor a dísztermet említi: "...gleich dabey ist ein grosser weiter Saal, oben mit einer vergüldeten Bühnen..." (vagyis szorosan mellette - ti. a Szibilla kápolna mellett- nagy, tágas terem van, fönt aranyozott mennyezettel). Az általánosan használt "Decke" helyett "Bühne" szó használata figyelemre méltó, mert egyértelműen nem sík mennyezetre vonatkozik, hanem használják ezt nyitott fedélszékre, és emellett ívezetes értelmet ad a hordó dongázása és égboltozat szókapcsolatokban. Másik olyan megfigyelés, amely az íves mennyezet mellett szól az, hogy az ábrázolásokon a tetőteret 3 nagy ablak világítja be, ezek nyilván nem padlásablakként szolgáltak. Fennmaradtak kőtárban, ill. másodlagos befalazásból kibontottan olyan címerpajzsos kövek, amelyek nagy valószínűséggel a mennyezet talpazatánál játszottak szerepet. Egykori beépítési helyzetüket a festett vakolatnyomokból és a látszó és falba fogott részek kidolgozási különbségéből lehet megállapítani. Architekturális megfontolások is az ívelt famennyezet mellett szólnak, a sík mennyezet nagyon nyomott teret eredményezett volna, s az alább kifejtett szerkezeti megoldási lehetőségek sem kedveznek ennek a lehetséges változatnak. Szerkezetileg a nagyméretű terek fedésére alkalmazott íves famennyezet kétféle lehet: nyeregtetős fedélszékkel egyesített, vagy ívesre hajlított szarugerendákból képzett. Az utóbbi csak Itáliában fordul elő nagy fesztávon, nem is támaszkodik rá tetőszék, hanem külsőben is íves (ezért ólomlemez héjalásúak), miként ezt Padovában az említett il Salone, s a vicenzai Bazilika későközépkori magépületét képező terem lefedése mutatja. A hazai gyakorlatban elterjedt szerkezeti megoldás a nyeregtető torokgerendája, 167