„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

Estei Hippolit (1486-1497), egészen fiatalon, érdeklődés nélkül került székébe, nemigen tartózkodott a palotában, a Modenában fennmaradt számadáskönyvek és helyiségleltárak nem tanúskodnak udvari életről, egy ideig rokonának, Beatrixnek "kölcsönözte" a palotát, Bakócz Tamás (1497-1521), a jelek szerint az Árpád-kori érseki házat fejlesztette sokkal érettebb stílusban, amelyről a Szent Adalbert bazilikához ragasztott sírkápolnája ma is tanúskodik, Szatmári György (1522-1524) Farbaky Péter alapos kutatásai szerint Esztergomban inkább csak látványos fejlesztést végeztetett, pl. kőbábos, árkádos lépcsőt a kápolna előtt, amelynek anyaga és stílusa a budai és Buda környéki Ulászló építkezéseket idézik. Megemlítik egyes kutatók, hogy az esztergomi reneszánsz falfestészeti hagyaték Beatrix itt tartózkodásához kötődik. Azonban a megözvegyült Beatrix nem volt tulajdonos, végső soron átengedett palotában lakott, s életcélja szerint csak "ugródeszkának" tekinthető ez az állomása. Természetesen a fenti elemzés vitatható, de eszerint - kizárásos alapon- a legvalószerűbb mecénás Zrednai Vitéz János érsek lehetett. Bonfini így ír róla: "Az érseki tisztre nagyon méltó volt. A várban ő építtetett tágas ebédlőt. Az ebédlő elé vörösmárványból pompás sétáló folyosót emeltetett, kettős erkéllyel. Az ebédlő fejéhez a Sybillák boltozott kápolnáját építtette, ahol valamennyi Sybilla képét láthatjuk. Az ebédlő falán sorban nemcsak az összes magyar király, de a szkíta elődök képei is láthatók." Sajnos a nagyterem királygalériája és a Szibilla-kápolna végérvényesen elpusztult. Az erények tanúskodnak e kor művészetének, a palota enteriőrjének színvonaláról. A stíluskritikai elemzésen alapuló datálást tehát más szempontok miatt valószínűleg át kell értékelni, s e szemponthalmaz Prokopp Mária meglátásait igazolja. A Studiolo reneszánsz térré formálásában az egész alakos freskósorozat a legjelentősebb. A fennmaradt négy sarkalatos erény, az Okosság, a Mértékletesség, az Erő, az Igazságosság allegorikus alakjai architekturális 159