„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

alul levő egyoszlopos terem is szerves egységet képez a lakótorony testével, amelyet a derékszögben megtört lépcső ékesen bizonyít. Meglehetősen bonyolult, térbeli rendszer alakult ki, amelyet csak a falazat folyamatos felhúzásával lehetett áttekinthetően megkomponálni és megvalósítani. Visszatérve a Beatrix-teremhez, a fentebb leírt falelválás nem jelent periódust, hanem csak egy építési fázisban bekövetkezett következetlenség nyomát. A megfigyelésekből kialakított, ezen hipotézissel a kettős kapu eleve belső kapuzattá válik, amely szokatlan az építészetben. A palota helyiségeinek összességét tekintve ez a terem az egyik legbelsőbb, legvédettebb helyiség, zsákszoba volt. Építészeti megformálása azonban nem közönséges, inkább fenséges. E sorok írója ezt tartja az építtető király, III. Béla legbensőbb magánszobájának. A kettős kapuzat kisebbik nyílása a derékszögben megtört folyosó végén latrinához vezetett, ez hozzátartozott a királyi lakószoba komfortjához, luxusához, ugyanakkor személyes védelméhez is. Valóban kicsit furcsa, hogy a mellékhelyiségnek ilyen művészi bejárata legyen. A főkapu azonban valódi királyi pompát kiemelő nyílás. A király méltóságához illő volt, hogy saját szobájában magas művészi szintű kapucsoportot szemléljen. A méltóság, az Isten kegyelméből való lét indokolhatta még a nyugat felé kialakított tölcséres körablak megalkotását. Körablakokat leggyakrabban felszentelt helyiségeknek létesítettek, s ahol ilyeneket látunk -mint pl. jellegzetesen a káptalantermekben vagy templomtornyok egyes emeletén, házi kápolnaként számontartott terekben-, valamiféle szent, megszentelt tartalmat kereshetünk a térben. A Beatrix-termet román keresztboltozat fedte, a záradék jóval magasabb volt, mint a falsíkon megjelenő lünetta záradéka. A boltozat fajtájának ez a megválasztása azt mutatja, hogy nem volt felette járható szint, a Fehértorony tömegéhez tapadó, alacsonyabb toldalék jellegét mutathatta. Nem szabályos négyszög az alaprajz. A négy sarokban háromnegyed oszlopok emelkednek a falszövettel együtt beépítve, többnyire lefaragott akantuszos fejezettel, ezeken a boltozás hevederíveinek indítása értékelhető hosszban magasodik. A boltozat egykori geometriájának kiszerkesztéséhez ezen hevederívek pontos felmérése segít hozzá. Mivel a terem nem szabályos négyszög alaprajzú, tehát csak egy oldalon lehet szabályos formát követő geometria, a többi torzul. A szerkesztés azt támasztja alá, hogy a kettős kapu felett a falsíkot a boltozás palástja szabályos félkörív alakban metszi, azaz a 152