„Lux Pannoniae"

Tartalom - VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

A megmaradt csonka lépcsőházak bizonyítják, hogy az ötszögű tömegben legalább két lakószint helyezkedett el. A belső helyiségekből, a ma Studiolónak nevezett freskós teremből felvezető egyszemélyes csigalépcső arra utal, hogy a fölötte levő helyiségek védettebbek voltak az alul levőknél, mert csak az alulsó részből lehetett feljutni. Arra következtethetünk, hogy a királyi használat idején a felső, ma már nem létező helyiség az asszonyi szállás és a személyes kincsek őrzésének területe lehetett. A szinte egy fallal érintkező, tágasabb csigalépcső pedig minden valószínűséggel a torony tetejére vezetett fel. A két függőleges közlekedési rendszer független volt egymástól, amúgy nem is lett volna értelme egymás mellé építésüknek. Előszoba Ez a helyiség művészettörténetileg nem nyújtott semmi érdekeset, ezért a szakirodalom meglehetősen elhanyagolta. Építészeti térként a jelentős funkciójú részek közé szorult, szabálytalan négyszög helyiség formájában jelenik meg. Előszoba jellegét azonban a kápolna előtti teraszról nyíló igényesen kialakított, bélletes bejárati kapu igazolja. A kaput a falba mélyített lyukak nyomán vastag gerendákkal alaposan el lehetett belülről reteszelni. Az Előszoba a mai értelemben véve közlekedő volt, mert a díszes kapun ide léptek be először, továbbá az egyoszlopos teremből a szűk, törtvonalú lépcső ide érkezett, s innen lehetett átjárni a nagy csigalépcső, ill. a magánlakosztályt tartalmazó lakótorony között. A déli falazat mentén, a mai áttört nyílás lábánál két fellépős lépcsőkezdemény látható, amelynek szerepére eddig nem derült fény. A lépcsőfokokat szépen kifaragták, a kvádersoros falazással egy szövetben készültek, azonban a lépcsőkar szemmel láthatólag csonka. A Beatrix-terembe való, jelenlegi átjáró egy belövés által keletkezett rés, amelyet a múzeumi forgalom céljából felhasználnak. Ezt figyelembe véve javították már a harmincas években, újonnan faragott kváderkövekkel. A falomlásban feltáruló falszövetben kis keresztmetszetű kéménylyukat látni, amely feltehetően a királyi lakószobát szolgálta. A fal hiánya sajnos, éppen nem engedi megtudni a kéménykürtő hasznosításának szerepét. Ezt a helyiséget is másodlagosan hasznosították az ostromok után, az első török korban. A falazatban magasan végig látható egy fugát követő bevésett, vízszintes horony. Várnai Dezső utal arra, hogy másodlagos mennyezet 150