Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

fűszerüzletet alapított és 1936-ban lett önálló kovácsmester saját erejéből. Üzlete és ipara mellett még 5 hold földjén gazdálkodást is folytat. A világháború alatt a 31. és a 11. huszárezred kötelékében teljesített szolgálatot s mint szakmunkás szerelt le. Neje: Hermann Teréz, gyermekei: Mária, férj. Anderla Károlyné, Teréz, férj. Gátszegi Alajosné, István és Ferenc. Ziska Zoltán kereskedő, Bánhida. Jászberényben 1889-ben született. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a kereskedői pályára lépett és abban nyert szakképzettséget. Mint segéd Jászberényben és Budapesten gyarapította szaktudását, majd a Hangya központnál Budapesten, mint főellenőr 16 éven át tevékenykedett. A világháború alatt a 6. vártüzérek kötelékében a szerb és az olasz fronton küzdött s mint tűzmester szerelt le. Az I. o. ezüst, II. o. ezüst, bronz v. é., Károly cs.-kereszt és az 1912/13-i balkáni emlékkereszt tulajdonosa. A Frontharcos csoport tagja. Édesatyja: néhai Z. János, Jászberény város pénztárellenőre volt. Édesanyja: Laczkovits Erzsébet. Testvérei: Margit, férj. Ruzsinszky Lászlóné, Erzsébet, férj. Vajda Pálné és Oszkár. Zobory (Zsovinyec) István ny. tüzérszertári tisztviselő, Komárom. 1867-ben Kassa-Nagyváralján szül. Iskolái elvégzése után kereskedelmi pályán működött, majd az 5. lovastüzérosztályhoz vonult be. 1888ban Komáromba. A katonaságnál tiszti iskolát végzett, volt fogattűzmester, szakaszparancsnok és a háború alatt az orosz fronton kétszeri sebesülése után került vissza a káderhez, ahol mint katonai tisztviselő teljesített szolgálatot. Mint tűzszerész szolgált, miután Komáromban szakvizsgát tett. 1924ben 47'/2 évi betudott szolgálattal vonult nyugdíjba. Értékes szolgálataiért a koronás ezüst érdemkereszt, a vitézségi érem, számos dicsérő okirat és írásbeli elismerésben részesült. 1934 óta a város képviselőtestületének tagja, a kat. kör tagja, hazafias egyesületek lelkes támogatója. Nyugalomba vonulása óta szőlőjében gyümölcstermeléssel és méhészettel foglalkozik. Neje: Majorovits Zsófia, gyermekei: Lujza, Mária, László textigyári igazgató, dr. Emil főhadnagy-állatorvos, István főhajónagy, Pál főhadnagy. Zovits Mihály bádogos- és szerelömester, Felsőgalla. Nagylakon 1901-ben született. Iskoláit Szegeden végezte, a bádogos és szerelőipart Temesváron tanulta. Mint segéd Budapest, Bukarest, Szeged, Békéscsaba, Orosháza és Aradon fejlesztette szaktudását. 1930-ban lett önálló mester Felsőgallán. Számos köz- és magánépület bádogos és szerelői munkáit készítette. Üzeme mellett még márkás edények árusításával is foglalkozik. Az Ipartestület elöljárója és a szakcsoport alelnöke. Testvérei közül néhai Z. Gyula az orosz fronton halt hősi halált, néhai Z. Rudolf pedig, aki a kis arany v. é~ tulajdonosa volt, a háborúban szerzett betegségében halt meg. Neje: Eichhardt Mária. Zuckermandl Jakab kereskedő, bányamozdonyvezető, Esztergom. Dunaszerdahelyen 1888-ban született. Középiskoláit Párkányban végezte, majd a kereskedői szakmát tanulta ki s mint segéd Garamkövesd és Budapesten fejlesztette szaktudását. Később édesatyja mellett a bádogos ipart tanulta ki s mint önálló mester Perbetén tevékenykedett. Utána a világháborúban a 14. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett, s csak 1918-ban tért haza s mint a Károly cs.-kereszt és a háb. emlékérem tulajdonosa szerelt le. Testvérei közül: néhai Árpád az olasz és néhai Béla az orosz fronton hősi halált halt. Mint katona a cséplőgép kezelését sajátította el s a háború után a Salgótarjáni Rt. kötelékébe lépett Dorogon, mint fütö, majd Budapesten a mozdonyvezetői vizsga letétele után mint bányamozdonyvezető tevékenykedik. 1924-ben felesége: szül. Polák Mária nevén üzletet alapított Esztergomban, amit 1935-ben saját házába vitt át s jelenleg is ott prosperál üzletével. A Frontharcos csop. és a dorogi bánya Önsegélyző Egy. tagjaGyermeke: Erzsébet, férj. Molnár Gyuláné.. Zurányi Mátyás áHomáselöijáró, Ács.. Zurányban 1892-ben született. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1910-ben lépett a MÁV szolgálatába és Pándorfalun kezdte meg működését. A segédtiszti szakvizsga letétele után 1925-ben került Ácsra, ahol mint ál omáselőljáró és forgalmi szolgálattevő működik. Neje: Kalina Mária, gyermeke: Ernő. Dr. Zwilinger Ferenc ügyvéd, Esztergom. 1876-ban született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését a vasvári járásbíróságnál kezdte, mint jegyző, majd 1902-ben önálló ügyvédi irodát nyitott Esztergomban és azóta itt tevékenykedik. A világháború alatt a 14. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, majd hadbírósági és fogolytábori szolgálatot végzett, mint parancsnok. 1917-ben a Sopronvidéki vasúti p. u. és 1918-ban pedig a pozsonyi honvéddandárbíróság helyettes parancsnoka s mint népfölkelőszázados szerelt le. 1907 óta tagja a vm. th. bizottságnak és 1905 óta pedig a városi képv.testületnek. Az Izr. hitközségnek 12 évig elnöke, a 48-as Pártkörnek pedig 25 éven át titkára volt. Neje: Berger Fanny Zsajnovits János asztalosmester, Bánhida. Szül. 1904-ben Bánhidán. Iskoláit Tatabányán és középiskoláit Komáromban végezte. Utána az asztalos ipart tanulta ki, s mint segéd Győrben és Tatán fejlesztette szaktudását. 1926-ban lett önálló mester saját erejéből Bánhidán, ahol épület- és bútorasztalos munkákat végez. Az Ipartes934