Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ben mint elöljáró, közgyám és törvénybiró vette ki részét. Édesanyja: + Klein Mária. néhai öthaiomi Ungárd Béla ny. tábornok, Komárom. Pozsonyban 1874-ben született. Tanulmányai elvégzése után szülővárosába került mint fiatal tiszt, a hadiiskola elvégzése után Pozsonyban és Prágában szolgait mint főhadnagy. Később a gyalogsághoz lett beosztva s mint őrnagy a világ'náborúban az összes frontokon reszt vett. Ötízben sebesült s mint ezredes tért haza. Hazaiias magatartása miatt a cseh megszállás után Komáromba került 1921-ben. 1924-ben lett tábornok és 1926-ban hunyt el. A Lipótrend, vaskoronarend, a német vaskoronarend, Signum Laudis es az összes frontbeli kitüntetesek tulajdonosa volt. A komáromi Levente Egyesület alapítója és első elnöke volt. Özvegye: Braunsteiner Eszther, aki a Szoc. Misszió propaganda szakosztályának elnöke és a Stefánia Szövetség igazgatója. Urbariics János kisbirtokos, közs. törvénybíró, Sárisáp. Szül. 1888-ban Sárisápon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd 1919ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 14 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 9-es huszárezred kötelékében a szerb, orosz és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült. Háromszor a bronz vit. érem és az 1912-es mozg. é. tulajdonosa. A község vezetésében 1922 óta vesz részt, előbb mint pénztáros, majd képv.-test. tag és 1936 óta mint a község törvénybírája tevékenykedik. A r. kat. egyháztanács tagja. Az Úrbéresek Legelt. Társulatának elnöke volt három évig. Első neje: f Gurin Julianna, második neje: Putz Katalin, gyermekei: János, Vilma, Rudolf, József, Károly, Imre és Katalin. Urbán Vilmos elemi isk. igazgató-tanító, oki. kántor, Esztergom. 1900-ban Pilismaróton született. Tanulmányait Podolinban és Esztergomban végezte, 1921 óta tanít. Pilismaróton, Sárbogárdon tevékenykedett és 1930-ban Esztergomban a Szt. Imre iskolához, onnan a Szt. István iskolához került. 1937-ben lett igazgató. A Bencésgimnázium fúvószenekarának vezetője, levente föoktató. Az ipariskola rajztanítója, testnevelési óraadó tanár. A kisdedóvó társulat titkára. A város iskolaszéki tagja. Mint ösztöndíjas püspöki kiküldetésben Ausztriában volt. A fehéregyházmegyei kántorversenyen ösztöndíjat nyert. A sárbogárdi leventezenekart megszervezte és vezette, ugyancsak vezetője volt az iparosdalárdának es a 90 tagú Gregorián-kórusnak is. Neje: Antal Jolán oki. tanító, gyermekei: Vilmos, Klára, Veronika és Jolán. úrhalmi Úrhegyi Gyula ny. jb. irodaigazgató, Tata. Foktő községben 1873-ban született. Tanulmányait Kiskunhalason és Kalocsán végezte. Működését mint s.-jegyző Dunaszentbenedeken kezdte, majd a győri ítélőtáblához került 1895-ben. Utána Tatára került, ahol 1922-től mint jb. irodaigazgató tevékenykedett 1934-ig, amikor 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Az Uri Kaszinó könyvtárosa és a Tűzoltó Testület számvizsgálója. Neje: Csánky Ilona, leánya: Márta, férj. dr. Göbel Albinné fia: Imre. Üveges Ágoston gazdálkodó, közs. bíró, Epöl. 1876-ban Epölön született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd 1898-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 12-holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 14. gy.-ezred kötelékében a szerb, olasz és francia fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a bronz vit. érem és Károly cs.-ker. tulajdonosa szerelt le. A község vezetésében 1924 óta vesz részt, előbb mint képv., majd törvénybíró és 1929 óta megszakítás nélkül a község bírája. Az Erdőbirtokosság és Legeltetési Társ. elnöke és a község pénztárosa. A r. kat. egyháztanács tagja. Neje: f Lányi Apollónia, gyermekei: János, József, Imre, Júlia és Gizella, férj. Guring Imréné. Üveges Márton kisbirtokos, községi bíró, Sárisáp. Született 1890-ben Sárisápon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd egész fiatalon önálló gazda lett. Jelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 26. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, háromízben sebesült s mint altiszt szerelt le. II. o. ezüst, bronz vit. érem és a Károly cs.ker. tulajdonosa. A község vezetésében 24 éves korától vesz részt, előbb mirít virilis, majd vál. képv. Később községi pénztáros lett és 1930 óta mint a község bírája tevékenykedik. 16 évig volt a Hangya pénztárnoka, jelenleg a felügy. biz. tagja. A Levente és a Polg. Lövészegylet elnöke, a r. kat. egyházközség tanácstagja. Az Actio Cath. karitatív bizottságának választmányi és a Frontharcos csoport rendes tagja. Neje: Balig Mária, gyermekei: Anasztázia, férj. Kanóczky Sándorné, Mária-Delicta oki. tanítónőt 1937-ben szentelték apácává Esztergomban, Ilona, férj. Kollár Gyuláné, Márton, Gáspár, Hermin és Katalin. Vadász Kálmán urad. téglagyári igazgató, Tóváros. 1891-ben született Jalsón. Tanulmányai elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett s mint tisztviselő kezdte meg működését Gölnicbányán. Utána Nyergesújfalura, majd Neszmélyre került, ahol mint téglagyári igazgató tevékenykedett. 1930ban lépett az Esterházy-uradalom kötelékébe, ahol mint téglagyari igazgató működik. A Baj községi képv.-test. tagja. Neje: Firmann Ella, gyermekei: Kálmán, Ella és Sándor. Vali Ferenc gazdálkodó, községi pénztáros, Tata. Született 1876-ban Tatán. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd önálló gazda lett. Je917