Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

máját 1930-ban szerezte. Mint ügyvédjelölt Esztergom és Budapesten tevékenykedett. 1932-ben nyitotta meg önálló ügyvédi irodáját Esztergomban. A MOVE helyi ügyésze. Neje: Kiss Sarolta, gyermekei: Elek, Margit, Mihály és Sarolta. nemes góri Szabó Pál gazdálkodó, kgi bíró, Szend. 1879-ben Szend községben született. Iskolai elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el, majd 1901ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 78 holdon gazdálkodik és ló-, szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkozik. A világháború alatt a 31, majd a 4. gy.-ezred kötelékében a szerb és az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint 50%-os rokkant szerelt le. A község vezetésében 1902 óta vesz részt előbb mint képv.-test. tag, majd 1921 óta mint a község egyhangúlag megválasztott bírája immár 16 esztendeje vezeti közmegelégedésre községének ügyeit. A vm. th. bizottság tagja, a telkesgazdák Legelt. Társ.-nak elnöke, a Hangya alapító tagja és a felügyb. tagja és az evang. egyház presbitere. Édesatyja: néhai Sz. Pál gazdálkodó 18 éven át volt a község bírája. Elhúnyt 1901-ben. Neie: nemes Marthon Julianna, gyermeke: Kálmán, aki gazd. iskolát végzett s jelenleg a gazdaságot vezeti. Szabó Pál kisbirtokos, községi bíró, Ete. 1897-ben Ete községben született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1930 óta önálló gazda lett. Jelenleg kb. 55 holdon gazdálkodik, melyből 19 hold a sajátja, a többi családi birtok. Me'gyeszerte hires állattenyésztő, törzskönyvezett tehenei vannak. 1930-tól kezdve 4 I-ső, 3 ll-ik és 3 IH-ik díjat nyert az állatkiállításokon. Nyolcízben pénzbeli, egyízben áll. sertésdíjban és egyízben dicsérő okiratban részesült kiállított állataiért. A világháború alatt az 5. huszárezred kötelékében az oláh és olasz fronton küzdött, s mint a Károly cs.-kereszt tulajdonosa szerelt le. Testvérbátyja: néhai Sz. János, az orosz fronton 1916-ban hősi halált halt. Három éven át a kgi szeszfőzde vezetője volt. A község vezetésében 1929 óta vesz részt, előbb mint elöljáró, majd 1936-tól mint a község egyhangúlag megválasztott bírája. Édesatyja: Sz. József, tekintélyes kisbirtokos, évek hosszú sora óta tagja a községi képv.-testületnek. Neje: Orbán Zsófia, gyermekei: Zsófia és Pál. Szabó Rácz János áll. isk. igazgató, Csév. Esztergomban 1884-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Oklevelét 1904-ben nyerte. Mint pedagógus Tardoskedd községben kezdte el működését. Később Alsó-, Felsősáp, majd 1910—1933-ig Nyergesújfalun mint áll. tanító tevékenykedett. 1933-ban került Csév községbe, ahol mint igazgató teljesíti hivatását. A magyarosítás terén elért eredményeiért Juliándíjban részesült. A világháború alatt a nyitrai 14. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A NEP helyi elnöke, a népm. ügyvezetője és előadója. Neje: Horváth Terézia oki. tanítónő, aki tanulmányait Pápán végezte. Működését Budapesten kezdte el, majd Nyergesújfalun és Cséven tevékenykedik. A magyarosítás terén elért eredményeiért 1935-ben Thaly- és Juliándíjat, 1936-ban pedig elismerő oklevelet kapott. Dr. Szabó Sándor m. kir. ezredorvos, Komárom. Érden 1900-ban született. Tanulmányait Mezőtúron és Budapesten végezte. Diplomáját 1924-ben szerezte. Különböző kórházakban végezte gyakorlatait, majd 1926-ban a m. kir. honvédség kötelékébe lépett, ahol Komáromban mint ezredorvos tevékenykedik. A világháború alatt a 7/4. táb. ágyúsezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Neje: Schneider Ilona. Szabó Vilmos hentes, mészáros és vendéglős, Tokod. 1887-ben Tokodon született. Iskolái elvégzése után a hentes ipart tanulta ki s mint segéd Esztergomban és Budapesten gyarapította szaktudását, 1913-ban a M. Á. K. bányatelepén volt önálló mészáros és vendéglős. A háború után 1919-ben jött Tokodra, ahol megalapította jelenlegi hentes-mészáros üzletét és vendéglőjét. Üzletében kizárólag sajátkészítményű árukat tart. A világháború alatt a 14. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tizedes szerelt le. A kgi képv.-test. virilis tagja, a r. kat. Egyház tanácstagja. Neje: Barhó Katalin, gyermekei: Vilmos és Katalin. Szabó Zsigmond gazdálkodó, községi képviselő, Héreg. Szül. 1882-ben Héregen. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 14 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. A világháború alatt a 6. h. huszárezred kötelékében az orosz fronton küzdött, Przemysl feladásakor fogságba esett s csak 1918-ban tért haza. Sógorai: néhai Csordás Sándor és néhai Pénzes Zsigmond az orosz fronton hősi halált haltak. A község vezetésében 8 éve veszi ki részét, előbb mint előljáró majd mint vál. képv.-test. tag. A ref. egyház presbitere. Édesatyja: néhai Sz. Lajos, 8 évig volt a község bírája. Neje: Végh Zsófia, gyermeke: Benő. gárdonyi Szakáll Imre ny. MÁV. főfelügyelő, Tata. Banán 1881-ben született. Tanulmányait Budapesten végezte. Utána a MÁV. kötelékébe lépett és működését Budapest-KelenföIdön kezdte, majd Budapest Keleti p. u. és az ü. v. forg. és keresk. osztályán tevékenykedett. 1919-ben került Komáromba, mint állomásfőnök, majd 1932— 1936-ig Budapesten a forg. és keresk. osztály vezetője volt s mint főfelügyelő 1936ban nyugalomba vonult. A háború alatt a debreceni és a stanislaui tábori szállítás vezetője és irányitója volt. A III. o. polg. érdemkereszt tulajdonosa. A Komáromi Vasu889