Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

néhai St. Ignác gimnáziumi végzettségű jó­hírű kereskedő és» virilis képviselője volt Esztergomnak. Elhunyt 1925-ben. Testvér­öccse: néhai St. Zoltán a világháborúban a román fronton 1916-ban hősi halált halt. néhai Ströcker Károly ny. katonai szám­tanácsos, aligazgató, Komárom. 1859-ben Komáromban született. Iskoláit katonai in­tézetben végezte, majd mint katonai tiszt­viselő számvevői szakvizsgát tett és Komá­romban teljesített szolgálatot. A katonai élelmezési szövetkezet igazgatója volt, ké­sőbb a komáromi Hangya és a Henger­malom pénztárosa lett. Háború előtt vonult nyugalomba, de mint felelős állásban volt tisztet 1914-ben újra behívták és végig­szolgálta a háborút s mint őrnagy szerelt le. A koronás arany érdemkereszt a vitéz­ségi érem szalagján és még számos kitün­tetés tulajdonosa volt. Elhunyt 1935-ben. Özvegye: Janesch Stefánia, gyermekei: Ste­fánia, Endre, Magdolna, Ediltrúd és Gabriella. Stubnya Mihály ny. föerdöőr, alerdész, Pilismarót. Bélabányán 1873-ban született. Középiskoláit és az erdészeti szakiskolát Selmecbányán végezte. Pályafutását Sel­mecbányán kezdte a m. kir. kincstár szol­gálatában. 1894-ben került a Közalapít­ványhoz, ahol 40 éven keresztül teljesítette szolgálatát. Nyitra megyében, majd a meg­szállás után Pilismaróton. 1934-ben vonult nyugalomba. Értékes szolgálatának elisme­réséül a földm.- és a kultuszminisztérium részéről elismerő oklevélben és pénzjuta­lomban részesült. Neje: Hanuska Irén, gyer­mekei: Dezső erdömérnök, Anna: férj. Lu­kács Jánosné, Mária, László kir. közalap, erdöőr és Viktor-Béla alerdész. Styx János ny. árm. társulati fögépész, Dunaalmás. Újpesten 1872-ben született. A felsőipariskola gépészeti szaktanfolyamát Bpesten végezte, majd a géplakatos ipar­ban nyert szakképzettséget. Mint hajógé­pész Bécs, München, Regensburg és Augs­burgban gyarapította szaktudását. Haza­térése után az Almásfüzitői keményítő gyár­nál működött, mint üzemvezető-főgépész. Az alsó Csallóközi Ármentesítő Társulathoz került, ahol mint üzemvezető-főgépész tevé­kenykedett 1922-ig, amikor nyugalomba vonult. Az iskolaszék tagja. Neje: Fleischer Margit, gyermekei: Ilona, Ferenc, Etelka és Edit. Suhay István vegyes- és fűszerkereskedő, Komárom. Tóvároson 1905-ben született. Középiskoláit Tatán végezte, majd a keres­kedelemi pályára lépett és a fűszer- és cse­mege szakmában nyert szakképzettséget. Mint segéd, Tóváros, Tatabánya és Komá­romban fejesztette szaktudását, majd 1932­ben önálló kereskedő lett Tóvároson. 1934­ben jött Komáromba, ahol megalapította je­lenlegi üzletét. Kereskedése városi nívón van berendezve és nagy szakértelemmel személyesen vezeti. Nagybátyja: néhai 56* S. Lajos, a világháborúban hősi halált halt. A Keresk. Egyesületének és a Ház- és Te­lektulajdonosok Egyes, tagja. Neje: Hor­váth Julianna, gyermekei: Irén és Erzsébet. Suligoi A. Utódai autóbuszüzem és fuva­rozási vállalat, Tatabánya. A vállalatot 1896-ban néhai Suligoi András alapította. Kezdetben kizárólag kocsifuvarozással fog­lalkozott. 1925-ben vette át néhai Puppi János a vállalat vezetését, aki bérautó- és autóbuszüzemmel egészítette ki. Autóbusz­fuvarozással Felsőgalla—Tatabánya között és kocsifuvarozással foglalkozik kizárólag a bányatársulat részére. Egy autóbusz a sze­mélyforgalmat és 25 darab kocsi a teher­forgalmat bonyolítja le. 40 alkalmazottat foglalkoztat. Jelenleg a vállalatot Puppi István vezeti, aki 1909-ben Mohácson szü­letett. Középiskolái elvégzése után a vaske­reskedöi szakmát tanulta ki s mint segéd Mohácson 5 évig gyarapította szaktudását. 1928—1932-ig édesatyja vállalatánál műkö­dött mint vizsgázott autóvezető. Édesatyja halála után 1932 óta a vállalat önálló fele­lős vezetője. Az irodai munkákban Szanter Károly könyvelő van segítségére. Supka Dezső rádió, kerékpár, háztartási és villamossági cikkek szaküzlete, Felső­galla. Rácalmáson 1895-ben született. Isko­lái elvégzése után a lakatos ipart tanulta ki, s mint segéd Kecskemét, Győr és Tata­bányán gyarapította szaktudását. 1926-ban lett önálló, amikor kerékpárkölcsönző-mű­helyt nyitott. Ebből fejlesztette ki fokozato­san a jelenlegi fővárosi nívójú szaküzletét. Műhelyében motorkerékpárok és az összes lakatos iparhoz tartozó munkák készítésével foglalkozik. Az Iparosok és Kereskedők Kö­rének alelnöke és az Ipartestület elöljáró­sági tagja. Neje: Erbeszkorn Teréz. kis-surányi Surányi Ferenc r. kat. esp.­plébános, c. apát, Komárom. Győrben 1887­ben született. Tanulmányait szülővárosá­ban végezte. 1909-ben szentelték fel. Hiva­tását Kisbéren kezdte, majd Mezőőrs, Szany, Mosonszentmiklós és Beleden tevékenyke­dett. 1921 óta Komáromban teljesíti hiva­tását. A világháború alatt mint tábori lel­kész századosi rangban 24 hónapon keresz­tül az orosz, román és olasz fronton tevé­kenykedett. A Ferencz József-rend a kar­dokkal, II. o. lelkészi érdemkereszt, a vörös­kereszt ér. jelvény és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Az összes r. kat. egyesületek elnöke. Édesatyja: néhai S. Já­nos könyvnyomda és műintézet tulajdonosa volt. Édesanyja: néhai Tóth Gizella. A csa­lád 1669-ben I. Lipót királytól kapta a ne­mességet néhai S. András révén. Surányi Gábor fűszer- és vegyeskeres­kedő, Felsőgalla. 1884-ben Mátramindszen­ten született. Iskolái elvégzése után Kistere­nyén, Léván és Losoncon fejlesztette a fű­szer- és vegyeskereskedői szaktudását és 1934-ben Felsőgallán lett önálló. A világ­háborúban a 17. tüzérezredben szolgált es 883

Next

/
Thumbnails
Contents