Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

orosz fronton hősi halált halt. 1923-ban a Hangya vezetésében vett részt mint ügyvezető. A község vezetésében előbb mint előljáró, jelenleg mint a község törvénybírája vesz részt. Az egyház tanácstagja. Neje: Szabó Katalin, gyermekei: János, Mária, Katalin, Márton és József. Petői Károly MÁV műszaki segédtiszt, Esztergom. Budapesten 1897-ben született. Iskolái elvégzése után a géplakatos szakmát tanulta ki s mint segéd Pozsonyban, Győrben és Ausztriában fejlesztette szaktudását. 1914-ben a MÁV kötelékébe lépett. Ezután részt vett a világháborúban előbb az 1. h. gy.-ezred kötelékében, majd a haditengerészethez került Pólába és a 85-ös torpedórombolón teljesített szolgálatot s mint „Marsgast" szerelt le. A bronz v. é., Károly cs.-kereszt és a magyar és osztrák háb. emlékérmek tulajdonosa. A háború után a MÁV-nál mozdonyvezetői szolgálatot teljesít az Esztergom—leányvári vonalon. 1935 óta neje nevén az Amerikai Olajservice képviselője. A helybeli Frontharcos csoport tagja. Neje: P. Kovács Rózsa, gyermeke: Károly. Petrik István önálló vállalkozó, Esztergom. 1884-ben Esztergomban született, ahol iskoláit is végezte. Majd a kőműves ipart sajátította el. 1935 óta önálló. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében szolgált s az orosz fronton fogságba esett, ahol 6 évig szenvedett. Felesége: Tusinger Etel, aki a Páduai Szent Antal Szeretetház vezetője, annak megalapítása óta. Gyermekük: Etel, férj. Szeghalmi Jánosné. Petrovics Tamás bolgárkertész, Tát. — 1900-ban Draganovo-ban (Bulgária) született. Iskoláit ugyanitt végezte. 1916-ban jön Magyarországba és azóta megszakítás nélkül bolgárkertészettel foglalkozik. Édesatyja: Delimarkow Péter, gazdálkodó Bulgáriában. Édesanyja: Karaiwanova Petrana. Neje: Reznik Teréz, sárisápi születésű magyar leány, gyermekei: Mária, Ella és Tamás. néhai Petur Ede pénzügy, szemlész, Tata. 1855-ben Galántán született. Iskolái elvégzése után előbb a szobrász ipart tanulta ki, majd a pénzügyőrség szolgálatába lépett és Budapesten teljesített szolgálatot, mint pénzügyőri szakaszparancsnok, 1907-ig, amikor 36 évi szolgálat után rövid betegeskedés után elhúnyt. Többízben dicséretben és elismerésben volt része. Neje: Neszlinger Matild, édesatyja néhai N. János puskaműves volt. Édesanyja: néh. Kaufmann Katalin. péchújfalusi Péchy Pál másodigazgató, oki. gépészmérnök, Bánhida. 1885-ben Törökbecsén (Torontál m.) született. Középiskoláit és a műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Dipdomáját 1907-ben szerezte. Utána a Ganz hajógyárban mint hajóépítő-mérnök működött 1908—1915-ig. A háború után újra a Ganz hajógyár kötelé846 kében működött. Egyízben a gyár hivatalosan Görögországba küldte hajóépítéshez, ahol 2>/

2 évig tevékenykedett. 1928 nov.-től Bánhida építéséhez hivatalosan lett kiküldve a Ganz gyár részéről és 1930 dec. óta az erőműnek másodigazgatója. A világháború alatt a haditengerészet repülőosztályánál teljesített szolgálatot, később a budapesti repülőgépgyár üzemi vezetője lett. A községi képv. testület tagja virilis jogon, a várm. th. biz. póttagja. Neje: Bonin Klára régi nemesi család sarja. Gyermekei: Pál MÁV tisztviselő, Etelka tanárnő az Erzsébet nőiskolában. Eötvös-Pécsvárady Ernő földbirtokos, kgi törvénybíró, Kisigmánd. 1879-ben született Kisigmándon. Középiskoláit Pápán végezte. A gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el és 1919-ben lett önálló gazda 26 hold földön. Jelenleg kb. 200 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű állatokat tenyészt. A világháborúban a 31. gy.-ezred kötelékében a szerb és az olasz froton küzdött, ahol fogságba esett. 1919-ben tért haza. 30 év óta a község törvénybírája és a képv. test. tagja. A ref. egyház gondnoka volt, jelenleg a presbitérium tagja. Neje: Tóth Blanka, gyermekei: Jolán és Gyula. pécsváradi Pécsvárady József körjegyző, Szend. 1900-ban Decs (Tolna m.) községben született. Középiskoláit Bonyhádon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, majd 1922-ben elvégezte a közigazg. tanfolyamot is. Működését mint közig, gyakornok Balatonkenesén kezdte, majd 1922-ben Szend községbe került és azóta megszakítás nélkül itt tevékenykedik. 1925-ig mint aljegyző, 1936-ig mint adóügyi jegyző és jelenleg, mint helyettes körjegyző teljesíti hivatását. Elnöke a Polg. Lövész Egy., Levente Egy. és az Önk. Tűzoltótestületnek. A TESz. titkára és a Szövetkezet felügyb. elnöke. Neje: Göttl Etel, gyermeke: József. Dr. Pékh Gyula tb. főszolgabíró, Esztergom. 1896-ban született Rimaszombatban. Középiskoláit szülőhelyén, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1923-ban került Komárom megye szolgálatába, mint közig, gyakornok. 1923 nov. 1 óta, mint az esztergomi járás szolgabírája teljesíti hivatását. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot s mint tart. hadnagy szerelt le. Zeneszerzéssel is foglalkozik. Tanulmányait magánúton végezte, főleg magyar nótakat és táncszámokat írt. Megemlítendök: Jó-Jó, Fatakam, Jogász keringő, Nekünk a búcsú fájni fog, stb., stb. M. Péntek Imre gazdálkodó, Ács. Szül. 1898-ban Ács községben. Középiskoláit Győrben végezte, majd édesatyja mellett a gazdálkodást tanulta. Édesatyja néhai M. Péntek József 25 éven át volt a község bírája, előtte elöljárója és törvénybírája és virilis közs. képv. test. tagja. Az 0. K. H. és Hangya alapító tagja és a ref. egyház-