Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

nántúli mész-, tégla- és kőipari rt. kötelékébe, ahol azóta is megszakítás nélkül tevékenykedik. A várm. th. bizottságának öt évig rendes, jelenleg póttagja. A r. kat. egyháztanács tagja, a NEP helyi csop.-nak választm. tagja. Neje: Fénesz Matild. Pámer Sándor ny. áll.-pénztári igazgató, Komárom. Szül. 1877-ben Bőnyrétalap községben. Középiskoláit Pozsonyban és Pápán végezte. Utána azonnal az állampénztár szolgálatába állott Pápán. Innen Zircre, Veszprémbe, majd Enyingre és Nagyigmándra, végül Komáromba került, ahonnan 1936-ban 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1933-ban lett állampénztári igazgató-hivatalfönök. A Polg. Társaskör tagja. Neje: Székely Margit, a ref. Nőegylet tagja. Gyermekei: Margit, férj. Csákváry Miklósné és Piroska. Páneél István gazdálkodó, községi bíró, Tát. 1900-ban Tát községben született. Iskolái elvégzése után egyideig édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1930-ban önálló gazda lett 22 hold földön. Pápán elvégezte a téli mezőgazd. tanfolyamot és helyben pedig a szőlővédelmi tanfolyamot. A világháború alatt az 5. h. gy.-ezred kötelékében az olasz harctéren küzdött. A Károly cs.ker. tulajdonosa. A község vezetésében 1933 óta vesz részt, előbb három évig mint esküdt, majd 1936 óta a község egyhangúlag megválasztott bírája és pénztárosa. A Legeltetési Társulat és a Gazdakör elnöke. A Hangya igazg. tagja, a r. kat. egyházközség tanácstagja. Neje: Fischer Julianna, gyermekei: Lajos, Katalin és István. Pándi Gyula áll. tanító. Tokod. Budapesten 1909-ben született. Középiskoláit és a képzőt Budapesten végezte. Oklevelét 1932ben nyerte. Működését Szentadorjánon kezdte mint h. tanító, maid Kiscsehi, Solt, Lajosmizse voltak működésének állomásai és 1937 óta Tokodon teljesíti hivatását. A nemzeti hadseregben katonai szolgálatot teljesített. Neje: Gutay Vilma. Pártos Mária Anietta házfőnöknö, Esztergom. Középiskolai tanárnői képesítése után működését Lőcsén kezdte meg. Innen hazafias magatartása és a magyarosítás terén kifejtett munkássága miatt a csehek kiutasították. 1923-ban Jászberénybe keriil, ahol mint polg. isk. tanárnő működik. Majd Esztergomba tnnit rövid ideig, később Győrbe megy s 1934-ben ismét Esztergomba tér vissza, amikor is átvette a „Szent Anna Zárdaiskola" vezetését, melyet nagy hozzáértéssel és szeretettel végez. néhai Pásztor Imre r. kat. kántortanító, Vérteskethelv. 1858-ban Nagyszécsénvben született. Középiskoláit Losoncon, a képzőt Győrben végezte. Tanítói és kántori oklevelét 1883-ban nverte. Működését Magvarszögyénben kezdte, onnan Szúcsra, Lénártdarócra, Szalkszentmártonra és Harkálypusztára került, majd 1894-től 1920-ig, bekövetkezett haláláig Vérteskethelyen teljesítette hivatását. Részt vett Bosznia-Hercegovina okkupációjában mint huszárőrmester. Elnöke volt a gesztesi járás Tanítókörének. Tagja volt a várm. th. bizottságának és a község képv.-test.-nek. Az O. K. H. alapító ügyvezetője és a Hangyának is ü. v. igazgatója volt. Az Önkéntes Tűzoltó Test. alapító parancsnoka, a járási faiskola felügyelője volt. ő szervezte meg a Gazdák Biztosító Szövetkezetét Vérteskethelyen. Özvegye: szül. Hállosy Franciska, gyermeke: Erzsébet. Dr. Pásztor József községi orvos, Felsőgalla. Környén 1891-ben született. Középiskoláit Szjakolcán és Nagybányán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Hivatását Gyulaj községben kzdte mint községi orvos, majd Tóváros körorvosa lett, ahol Baj, Agostyán, Vértesszöllös, Alsó- és Felsőgalla tartozott kerületébe. 1926 óta Felsőgalla közs. orvosa lett. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében mint zlj. segédorvos tevékenykedett és mint egészségügyi hadnagy szerelt le. Népm. előadásokat tart, a községi képv.-test. és az iskolaszék tagja hivatalból. Neje: Bod Margit. Pásztor József s. jegyző, Kesztölc. 1905ben született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, a közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Báj na községben kezdte 1929-ben, mint segédjegyző, innen 1935-ben került Kesztölcre, ahol azóta megszakítás nélkül mint s. jegyző teljesíti hivatását. A Tűzoltóegyesület parancsnoka, a helybeli nemz. munkavédelmi és légvédelmi egyesület vezetőségi tagja. Neje: Hepner Anna. Pávai Antal ny. r. kat. plébános, Tata. Ószőnyben 1851-ben született. Iskoláit Győrben végezte és ugyanitt szentelték pappá is 1874-ben. Működését mint s. lelkész 1874-ben Mosonszentjánoson kezdte. Máriakáinokon plébános lett és ott 24 évig teljesítette hivatását. 1906-ban került Hegyeshalomra és onnan 1927-ben 53 évi egyházi szolgálat után nyugalomba vonult. Több önálló irodalmi munkája és szentbeszéde nyomtatásban is megjelent. Gyémántmiséjét Tatán tartotta meg 1934-ben. somori és szomodori Pázmándy Attila földbirtokos, törvénybíró, Kömlőd. 1897-ben Budapesten született. Középiskoláit Komárom és Győrben végezte. Utána a család birtokán Kömlődön gazdálkodott. Jelenleg kb. 130 hold családi és 40 hold bérleten gazdálkodik. A világháború alatt a 30. gy.ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol sebesülten fogságba esett és csak 1918ban szökés útján tért haza s mint önkéntes tizedes szerelt le. A községnek 7 éve törvénybírája és községi képv., a ref. egyház gondnoka. A Polg. Lövészegyletnek rendes, az O. K. H. igazg. tagja. özv. Pázmány Aurélné, szül. cecei Mátéffy Matild ny. postatisztv., Esztergom. 1882-ben Vágsellye községben született. 843