Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene
tói, majd tanári oklevelet nyert. Előbb tanítói minőségben működött es a tanári oklevél elnyerése után az esztergomi érseki tanítóképzőben a történelem, földrajz és alkotmánytan tanára és a bencés gimn. tornatanára lett. 40 évig működött és 1920-ban halt meg. Ugy a helyi, mint a fővárosi napilapokban és szaklapokban értekezései jelentek meg. Atyja: Károly, az esztergomi bazilika gondnoka volt. Özvegye: Thuróczy Mária, gyermekei: Ernő, Lucia és Erik. Oberth Károly Oszkár községi aljegyző, Dorog. 1902-ben Táton született, középiskoláit Esztergomban végezte, a közigazgatási tanfolyam elvégzése után Piszkén kezdte meg működését, majd Kesztölcre, Süttőre és 1930-ban Dorogra került, mint aljegyző. A közbirtokosság jegyzője. Neje: Keviczky Irén, gyermeke: Márta. Ochsenfeld János ny. áll. m. kir honvédezredes, Esztergom. 1881-ben a temesmegyei Varjason született. Középiskoláit Triestben, a katonai iskolát Temesvárott végezte. A volt cs. és kir. 51. gy.-ezredben Kolozsvárott és Mátészalkán teljesített szolgálatot, majd mint főhadnagy Bécsbe került. A háború kitörésekor századosi rangban az orosz fronton harcolt és 1914-ben az oroszok fogságába esett, ahol 8 évig volt. 1922-ben tért haza és Nagyigmándon mint őrnagy és alezredes ténykedett, majd Esztergomba került, ahol 1928 május 1-én ezredesi rangot nyert. Nyugállományba 1929-ben vonult. A Károly cs.-kereszt, a 25 évi szolg. tiszti jel., az 1912—13. évi emlékkereszt, az 1908. évi jubileumi emlékérem tulajdonosa. Az esztergomi katolikus kör tagja. Neje: Jacoby Gabriella, gyermeke: Éva. Ocskay József cementárukészítő, Bánhida. 1886-ban Vértesszöllősön született. Üzemét 1925-ben alapította saját erejéből és szorgalmából. Cementáru, mükőgyártással, valamint a szakmába vágó összes munkálatokkal foglalkozik. Vállal műmárvány és sírkőkészítést. Felsége: Boda Katalin, gyermekei: József, Lajos, Simon, Katalin és Margit. Az üzem vezetését József fiával együtt végzi. Ogonovszky Ferenc községi aljegyző, Bánhida. Tatabányán 1905-ben született. Tanulmányait Tatán és Szombathelyen végezte. Közigazgatási működését mint jegyzőgyakornok Tatabányán kezdte meg, majd Felsőgallára és Szomódra került mint h. jegyző és 1933 óta Bánhida megválasztott községi aljegyzője. A Hangya ügyvezetője, a Tűzoltótestület alparancsnoka, a Polg. Lövészegyle főtitkára és B. S. E. titkára. Neje: Körtvélyessy Janka, gyermekei: Margit, Ferenc és Anna ikrek. Olajos János okleveles középiskolai tanár, Esztergom. 1890-ben Marosvásárhelyen született. Középiskoláit Brassón, a tanárképzőt Kolozsvárott végezte. Mint ábrázoló geométriai tanár a kolozsvári ref. főgimnáziumban kezdi el működését, később a nagy836 enyedi Bethlen-kollégiumban és 1918-tól az esztergomi Szent Imre-gimnáziumban tanít. Neje: Vodicska Anna oki. tanítónő, gyermekei: Marianna, János és István. Olasz Károly polgári iskolai tanár, Komárom. 1885-ben Dunapatajon született, iskoláit Budapesten és Nagykőrösön végezte. Nagymihályon, Somorján, Hódmezővásárhelyen, Erzsébetfalván, Mátészalkán, Dunapatajon és 1932-től Komáromban a mennyiségtant és természettudományt tanítja. A ref. egyház presbitere, az orsz. polg. isk. tanáregyesület győrvidéki körének pénztárosa. Neje: Beck Jolán, gyermekei: Márta, Éva, Katalin és Tibor. Oláh Béla ny. alerdész, Mogyorósbánya. Kürt községben 1892-ben született. Középiskoláit Érsekújváron, a szaktanfolyamot Liptóújváron végezte. Működését Szentistvánpusztán kezdte meg, majd Csenke, Garamkövesd és 1915-től Szentkereszt, Esztergom Szentgyörgymezői erdőség kezelője volt. 1934-ben 24 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt a 12. gy.ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült s mint 25%-os rokkant szerelt le. Nagybátyja: néhai Zeller Béni törzsőrm. 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. A kgi képv. test. tagja, a Polg. Lövészegylet elnöke és oktatója. Neje: Keil Mária, gyermeke: Béla. Oliwa Bertalan áll. vizsg. fogász, Felsőgalla. 1887-ben született Alsó-Ausztriában. Iskoláit Bécsben végezte. Működését Magyarországon, Tatán kezdte el 1912-ben s ugyanakkor fiókot létesített Felsőgallán is. 1933 óta csupán felsőgallai laboratóriumát tartja fenn. A világháborúban a 49. k. gy.-ezred kötelékében szolgált. Tagja a fogászati egyesületnek. Neje: Nagy Vera, gyermekei: Ilona és Sarolta. Oltósy Ferenc bankcégvezető, Esztergom. 1877-ben született Esztergomban, ősrégi esztergomi családból származik, atyja néhai O. Ferenc, édesanyja néhai Brenner Borbála volt. Esztergomban és a pozsonyi keresk. akadémián végezte tanulmányait, majd 1897-ben az Esztergomi Keresk. és Iparbankhoz került, ahol azóta működik. 1930ban cégvezető lett. Esztergom város képviselőtestületének 20 évig volt tagja. Neje: Domonkos Margit. vitéz Oltósy Oszkár botgyáros, Esztergom. 1890-ben Bécsben született. Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Bécsben végezte. A világhábroúban a 26-os gy.-ezredben teljesített szolgálatot és az orosz fronton harcolt, s mint hadnagy 1915ben orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban Amerikán keresztül tért haza. A nagy ezüst vitézségi érem, a Signum Laudis és a bronz vit. érem tulajdonosa. 1928-ban vitézzé avatták. A vitézi szék tagja, a polgári lövészegylet szentgyörgymezei alosztályának elnöke. Neje: Brilli Lujza, gyermeke: Magdolna.