Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Győrött végezte és 1919 június 29-én szentelték föl. Csornán, majd Győrben tevékenykedett, ahol a „Dunántúli Hirlap" felelős szerkesztője volt. 1928 január 1-én lett Ács község plébánosa. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki. Önálló müvei közül „Kiált az Úrhoz", „Lelkem elküldöm" c. vallásos irányúak. Az „Élet" állandó munkatársa, a Kisialudy kör és a Pázmány Péter egyesület rendes tagja. Németh József, a klosterneuburgi kanonok rend pusztaalmási uradalmának vezetője, Naszály. 1887-ben Izsán született, iskolait Komáromban végezte, ahol gazdasági tanulmányait is folytatta, Szőnyön, a Béia-pusztai uradalomban kezdte el működését, ahol 10 éven át teljesített szolgálatot. Innen Dunaalmásra, Súr községbe (Bakony) és 1935ben Naszály községhez tartozó pusztaalmási gazdasághoz került és vezeti a klosterneuburgi kanonok rend gazdaságát. A képv. test. virilis tagja megbízásból. Neje: Fekete Julianna, gyermekei: Júlia és Erzsébet. Némethy László ny. városi számvevő, Esztergom. 1887-ben született Nagyfajkürt községben. Iskolái elvégzése után működését Ujbesztercén a körjegyzőségnél kezdte. 1906-ban került Esztergomba, ahol 1937-ig, nyugalomba vonulásáig működött. 39 évig szolgált, ebből az utolsó 14 éven át mint számvevő teljesített szolgálatot. Neje: Nelhiebel Etel, gyermekei: Jenő, Margit, László és Magda. Németh Pál c. esp. plébános, Ászár. Felsőbük községben 1872-ben született. Tanulmányait Sopronban és Győrben végezte. Pappá szentelték 1896-ban. Pályafutását mint tanulmányi felügyelő kezdte meg a győri szemináriumban. Majd Veszkény, Fertőendréd, Nagylozs, Bogyoszló és Csepregen mint káplán tevékenykedett. Rábacsanakon plébános volt 1908—1931-ig és utána Ászár község c. esperes plébánosa lett. A r. kat. ifj. Egyesület elnöke, a vm. th. bizottságának és a kgi képv. test. tagja. Niederecker Gáspár állami nyugdíjas, Agostyán. Tarján községben 1864-ben született. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd az állam szolgálatába lépett 1897-ben. Szolgálata alatt több elismerésben és pénzjutalomban részesült felettesei részéről. 28 évi szolgálat után, mint I. o. útkarbantartó vonult nyugalomba. Neje: Bráutigam Erzsébet oki. szülésznő. 1899-ben szerezte oklevelét és azóta Agostyán község oki. szülésznője. Gyermekei: Gáspár, József részt vett a világháborúban az orosz fronton, ahol fogságba esett. Onnan megszökött és hazatérte után újra a frontra került, ahol egyízben megsebesült. Erzsébet férjével együtt Amerikában él, Mária oki. szülésznő és Teréz. Niedermann József esp. plébános, Tarján. 1865-ben Pozsony megyében született. Tanulmányait Pozsonyban és Esztergomban végezte. 1887-ben szentelték fel. Pályafutását mint káplán Bars megyében kezdte, majd tábori lelkész lett 1891—1912-ig Arad, Csernovitz, Budapest és Nagyszebenben. Utána nyugalomba vonult s mint hitoktató 2 évig Budapesten működött, majd 1914— ben került Tarjánba mint adminisztrátor, majd plébános és 1925-től mint esperes teljesíti hivatását. Az összes vallásos egyesület vezetője, a képv. test. tagja. itj. Nikics Mihály gazdálkodó, Tata. 1883ban született Tatán. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást, majd 1913-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenyészt. Többízben vett részt állatkiállításokon és Tatán díjat is nyert. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A községi képv. test.-nek 1936 óta tagja. A Tejszövetkezet választm. tagja. Neje: Strancz Mária, gyermekei: Anna és Mihály. Dr. Niklewicz Aladár ny. tb. főszolgabíró, Tóváros. Dunapentelén 1880-ban született. Középiskoláit Tatán és Budapesten, egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Pécsen végezte. 1903-ban tett államtud. doktorátust. Pályafutását Tatán kezdte, majd ügyalára és Komáromba a megye árvaházához került. 1906-ban került ismét Tatára, ahol mint szolgabíró tevékenykedett. 1917-ben h. főbíró lett és 1920-ig teljesített szolgálatot, amikor nyugalomba volnult. A világháború alatt a 7. h. tábori ágyúezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint hadnagy szerelt le. A kis ezüst v. érem tulajdonosa. néhai Nobel Miksa kereskedő és vendéglős, Felsögalla. 1853-ban Felsögallán született. Ősrégi, tősgyökeres felsögallai családból ered, akinek ősei már az 1700-as évek folyamán a községben éltek. Atya néh. N. József volt, aki már szintén Felsögallán született 1820-ban s a legtekintélyesebb polgárok egyike volt. Úgyis mint kereskedő, úgyis mint földbirtokos, alapítója volt a jelenleg fennálló családi kereskedésnek és a már azóta megszűnt szeszfőzdének. Tagja volt a községi képviselőtestületnek. Elhúnyt 1909-ben. Neje Förstner Jozefin volt, aki Nagyigmándról származott és 1918-ban halt meg. Ebből a házasságból született Miksa, aki iskoláit Felsögallán és Tatán végezte. Utána atyja örökébe lépett, mert átvette a község legrégibb kereskedését és vezette haláláig, 1906-ig. Özvegye: Austerlitz Franciska Kismartonból. Ebből a házasságból 4 élő gyermeke van: 1. Dr. Nobel Vilmos orvos Győrben, aki 1888-ban Felsögallán született. Középiskoláit Tatán és Pápán, egyetemet Budapesten végezte. Gyömörén kezdte el működését mint körorvos, jelenleg magángyakorlat mellett OTI és Mefter orvos Győrött. Részt vett a világháborúban és az olasz fronton mint orvosfönök teljesített szolgálatot. Több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Koch Janka. 2. N. Lajos kereskedő Felsögallán, itt szü-