Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Hont m. tanfelügyelőjétől teljes elismerést kapott hazafias munkájáért. 1926-ban el­nyerte a Magyar Tud. Akadémia Wodianer­díját, 1,000.000 K-át közhasznú tanítói kö­telességének mintaszerű teljesítéséért s 1924-ben 300.000 K tanítói jutalomdíjban részesül. Az elnyert 1,000.000 K-ás W.-díj­hoz a sajátjából hozzátesz még 1,000.000 K-át s mint alapító tag a nógrád- és hont­megyei tanítói internátus részére adomá­nyozta. 1929-ben a több mint négy évtize­des népoktatási munkájáért a IV. oszt. ma­gyar érdemkeresztet kapta. Az ált. tanító­egyesületnek hosszú időn át volt elnöke, majd társelnöke s végül díszelnöke. Neje: lipoci Lipowszky Margit oki. tanítónő, gyer­mekei: Szilárd aü. jegyző Drégelypalánkon, Amanda, férj. Benedek Elemérné (Bpest) és Margit. Negró Ernő oki. gépészmérnök, Ács. Szü­letett 1909-ben. Középiskoláit Nyíregyhá­zán, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Gépészmérnöki oki. 1932-ben sze­rezte. Működését Röck István első brünni gyárában kezdte, majd a tényleges katonai szolgálatát teljesítette a miskolci tüzérosz­tálynál. Ezután a Ganz vili. gyárban műkö­dött és 1934-től pedig az ácsi cukorgyár­ban teljesíti hivatását mint gépészmérnök. A Kaszinó és az Ácsi Sport Club tagja. Édesatyja: Negró Albert a szerencsi cukor­gyár igazgatója. Nelhiebel Antal fűszer- és sörkereskedő, Esztergom. Született 1896-ban Esztergom­ban. Középiskoláit ugyanitt végezte. Utána a kereskedői pályára lépett. 1922-ben lett önálló kereskedő, amikor mint a Kőbányai Polgári Serfőzde egyedárusítója sörkeres­kedést létesített. 1924-ben nyitotta meg fü­szerüzletét a város főutcáján. A világhábo­rúban a 26. gy.-e. kötelékében az orosz, olasz és román ronton küzdött s mint őr­mester szerelt le. A bronz v. é., a Károly cs.­kereszt kitüntetés tulajdonosa. A város képv.-test.-nek 1935 óta választott tagja. A MOVE választm., a kereskedők egyesületé­nek rendes tagja. Neje: Sztahovits Alujzia, gyermekei: Ágoston és Alujzia. Nelhiebel Ferenc kereskedő és vendéglős, Esztergom. 1889-ben szül. Esztergomban. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a mé­száros- és hentesipart tanulta ki édesatyja mellett. Mint segéd Esztergomban és Po­zsonyban fejlesztette szaktudását. 1919-ben lett önálló hentes és mészáros, majd 1920­ban átvette a család üzletét, amely egyike a legrégibb üzleteknek ezen szakmában. 1924-ben átvette a füszerüzlet vezetését is. Vendéglője két heiyiségből és kerthelyiség­böl áll. Az Attila Asztaltársaság rendes hi­vatalos összejöveteli helye. A világháború­ban a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt és részt vett a örök emlékű véres piavei csatában is s mint a bronz vit. érem és a Károly sc.-ker. kitünte­tés tulajdonosa szerelt le. 1933 óta a várm. törvh. biz. tagja, a város képv.-testületének három éven keresztül tagja. A Szent Tamás r. kat. Olvasókör és az Ipartestület elöljáró­ság tagja. Neje: Ridli Róza, gyermekei: Ferenc, László és Imre. Nemes Jenő közs. jegyző, Tóváros. Nána községben 1887-ben született. Középiskoláit Esztergomban végezte. Pályafutását mint gyakornok Komárom-Szentpéterben kezdte, ahol 1909-ben aljegyző lett, majd 1913-tól mint körjegyző 1918-ig teljesített szolgála­tot. A megszállás után Dunaalmásra került mint h. főjegyző, 1924-ben már főjegyző. 1930 óta Tóvároson mint jegyző teljesíti hivatását. A Polgári Kör pénztárosa, a köz­ségi képv.-test. tagja és az egyházmegye test.-nek tanácstagja. Neje: Szőnyi Adrién, gyermekei: Jenő és Mária. Nemes Imre ref. tanító, Kocs. 1907-ben Somorja községben született. Középiskoláit szülőhelyén és Debrecenben végezte. 1926­ban nyert oklevelet. 1928 óta a község meg­választott rendes felekezeti tanítója. A nem­zeti hadseregben a 2/1. határzászlóalj köte­lékében teljesített szolgálatot. Állandó elő­adó a népm. előadásokon. Neje: Fenyődy Erzsébet, gyermeke: Imre. Nemesi István ny. MÁV s.-tiszt, Vértes­szö'lős. Szül. 1884-ben Vértesszöllősön. Is­koláit ugyanitt végezte, majd egész fiatalon a MÁV kötelékébe lépett Bánhidán. Innen Hatvanba került és 30 évi szolgálat után 1936-ban nyugalomba vonult mint lámpa­mester. A VOGE tagja. Neje: Kubinger Paulina, gyermeke: Paula, férj. Aschenbren­ner Frigyesné, szövőmester neje. nemesszeghy Nemesszeghy István ny. ér­seki tanítóképzöint. zenetanár, Esztergom. Komáromban 1863-ban született. Középis­koláit Komáromban, Győrben és Pápán, a zeneakadémiát Budán, a liturgiái és orgona szakot a Nemzeti Zenedében Budapesten vé­gezte. Működését Kecskeméten kezdte meg mint zenetanár hét évig a Szabados-féle ze­nedében. Ezen időre esik a Zichy-hangver­senyen való művészi szereplése. Később az áll. főreáliskola ének- és zenetanára lett s önálló zenekonzervatóriumot nyitott, ame­lyet 13 évig tartott fenn. ő alapította a kecskeméti Polgári Dalkört és a Műkedvelő Ifjak Zenekarát. Hosszú ideig zenekritikusa volt a Pestmegyei Hírlapnak, majd a kecs­keméti „Függetlenség" című lap szerkesz­tője volt. Több népszínmühöz és énekes víg­játékhoz írt zenét, melyeket Kecskeméten es Kolozsváron adtak elő. Nyomtatásban meg­jelent müvei: Tornaverseny induló, Jubi­leumi induló, ezenkívül számos egyházi ze­nemű szerzője. Kecskeméten a Független­ségi Párt titkára volt. Nyugalomba vonult 1932-ben. Neje: Kovács Ilona, gyermekei: Gyula jogszig., Kornél dr. j. OTI-nál Bpes­ten, Győző oki. tanító, István zeneakadémiát végzett, Aurél oki. kántortanító, zeneakadé­miát végzett áll. zenetanár és Gizella. 832

Next

/
Thumbnails
Contents