Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

iparát abbahagyva mint magánzó él Tóvároson. A világháborúban a 31. gy.-ezredben a román és olasz fronton harcolt 41 hónapon keresztül. A vele egy ezredben harcoló György és Ferenc testvérei az orosz fronton hősi halált haltak. Édesatyja, néhai N. Ferenc tekintélyes vendéglős, kereskedő és gazdálkodó, Tardos község virilis képviselője volt. Nagy Kálmán ny. m. kir. csendőrtörzsörmester, Ács. Kiskundorozsmán 1902-ben született. Iskoláit Esztergomban végezte. Ezután a nemzeti hadseregben szolgált, majd a csendőrség kötelékébe lépett. Szolgálatát Esztergom megyében kezdi meg. Örsállomásai voltak: Esztergom, Nagyigmánd, Győr és Mosonszolnok. 1929-ben lett őrmester és 1932-ben törzsőrmester. 1934ben nyugalomba vonult. Szolgálata alatt több kitüntetésben és elismerésben részesült. Leventeoktató. Neje: Nyéki Ilona, ref. tanítónő a községben. Nagy Kornél ref. lelkész, m. kir. kormánytanácsos, Dunaalmás. Deákiban 1879-ben született. Tanulmányait Pápán végezte. Hivatását Tatán kezdte meg mint s.-lelkész, majd Komáromba került mint püspöki titkár. Utána Csépre, majd 1908-ban Dunaalmásra került ,ahol azóta teljesíti hivatását. Korm. tan. kinevezését 1933-ban a protestáns szeretetház körül kifejtett értékes tevékenységéért kapta. A Hangya és a Gazda Kör elnöke, a Szeretetház igazgatója, a községi képv.-test. tagja, az Ármentesítő Társ. elnöke. Neje: kovásznai Kovács Mária, gyermekei: Géza, Kornél, Katalin, Róza, Gábor, Lajos és György. Nagy Lajos községi főjegyző, Bana. Zseliz (Bars m.) községben 1890-ben született. Középiskoláit Léván és Pápán, közigazg. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Füle községben kezdte mint gyakornok, onnan mint okleveles jegyző Heténybe került, majd Ögyallára aljegyzőnek, Dunaradványra jegyzőnek és végül Martoson mint jegyző tevékenykedik, amíg a csehek el nem mozdítják állásából. Ezután Ászárra kerül adóügyi jegyzőnek és 1930 óta Bana község főjegyzője. Fivérét, néhai Nagy Jánost, aki végigküzdötte a világháborút, a cseh csendőrszázad 1919 márciusában agyonlőtte. Nejének fivére, néhai Borza Ferenc tatabányai főjegyző nejével és kislányával együtt a biatorbágyi merénylet áldozata lett. A községi testnevelési tanács elnöke, a Leventeegyesület volt elnöke. Neje: Borza Gizella, gyermekei: Ferenc és Barnabás. Vezetése alatt épült a hősi emlékmű, azonkívül utak javítása, fásítás, a szegényház épületének javítása nevéhez fűződik. Nagy László társulati főtanító, oki. ref. kántor, Tatabánya. Sárközön 1883-ban született. Tanulmányait Hódmezővásárhelyen és Pápán végezte. Működését Tatabányán kezdte meg 1902-ben és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Jelenleg mint főtanító tevékenykedik. A világháború alatt a 46. k. gy.-ezred kötelékében a szerb fronton küzdött, ahonnan súlyos betegen tért haza. Az O. K. H. ügyvezetője és a képv.-testület tagja. Neje: Omerka Vilma oki. óvónő, tíz éven át fővárosi szaktanító volt. Országosan ismert nevü iparmüvésznö, aki az Iparművészeti Társulat kiállításain több kitüntetést nyert munkáival. Gyermekei: Pál, Gyöngyi iparművész, Edömér, László, Katalin és Elek. Nagy Mária ág. hitv. ev. tanítónő, Bokod. Lovászpatona (Veszprém m.) községben született. Középiskoláit és a tanítónőképzöt Pápán végezte. 1928-ban mint osztálytanító került Bokodra és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Tanít a gazd. továbbképzőben és népm. előadásokat tart. Evang. nőegylet vezetője. Édesatyja N. Lajos ny. ev. tanító, édesanyja: néhai Németh Ilona. Nagy Mátyás községi aljegyző, Tarján. Szül. 1897-ben Ludas (Heves m.) községben. Középiskoláit Hatvanban és Miskolcon végezte. Pályafutását mint banktisztviselő kezdte Budapesten. A közigazg. pályára lépett. Ludason és Monokon gyakornokoskodott, majd Szombathelyen elvégezte a közigazg. tanfolyamot és 1926-ban Felsögallára került mint aljegyző. 1928-tól Tarján község aljegyzője. A Tüzoltóegyesület alparancsnoka. Neje: Grüll Jusztina, oki. tanítónő a helyi r. kat. iskolában. néhai Nagy Pál ny. MÁV főintéző, fűtőházi főnök, Esztergom. Tiszaeszláron 1869ben született. Középiskoláit Kassán végezte. Utána a MÁV kötelékébe lépett és Budapesten kezdte meg pályafutását. Később Rákoson fűtöházvezető, Esztergomban pedig fűtőházi főnök volt. 40 éves szolgálat után vonult nyugalomba, majd a prímási uradalom szolgálatába lépett mint irodatiszt. Elhúnyt 1937-ben. Özvegye, szül. Rank Vilma, akinek édesatyja, néhai Rank Ferenc hajóskapitány volt. Gyermekei: Elza, férj. Vécsey Kálmánné, árv. elnök neje, Margit és Gabriella. Nagy Péter r. kat. plébános, Mocsa. Acsalagon, Sopron megyében 1894-ben született. Tanulmányait Győrben és Magyaróváron végezte. 1919-ben szentelték fel. Hivatását Csornán kezdte meg, majd Mosonszentjános, Pusztasomorja és 1926-ban került Mocsára mint káplán és 1936 óta a község plébánosa. Minden vallásos egyesület vezetője, a közs. képv.-test. tagja. Testvérbátyja: néhai N. János a világháborúban hősi halált halt. P. Nagy Sándor Aristid gimn. tanár, nevelőint. igazgató, Esztergom. 1899-ben Csapod (Sopron m.) községben született. Középiskoláit Esztergomban, a teológiát Veszprémben és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Működését mint Ferencrendi szerzetes 1928-ban kezdte Esztergomban és azóta megszakítás nélkül teljesíti hi830