Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

lát Budapesten végezte. 1929-ben nyerte oklevelét. Működését Pápateszéren kezdte meg, mint magán állatorvos, majd 1935-ben Komárom város megválasztott állatorvosa lett. Morva Izidor községi főjegyző, Dorog. Selmecbányán 1871-ben született. Középiskoláit Esztergomban végezte. Közigazgatási pályafutását Bucs községben kezdte, majd Bajnára került, ahol mint s. jegyző működött, később Párkány község adóügyi jegyzője lett s utána Köhídgyarmaton már mint vezető jegyző teljesítette hivatását. 1920ban került a cseh megszállás miatt Dorogra és azóta itt működik, mint a község jegyzője. Megyebizottsági tag és a várm. jegyzőegyesület tagja. Neje: Schneider Margit, nyermekei: Márius, Dóra és Angella. Morvái Antal kórházgondnok, Esztergom. 1885-ben született Esztergomban. Középiskoláit ugyanitt végezte. Mint igazságügyi kezelő az esztergomi járásbíróságnál működött 19 éven át s onnan lépett az Esztergomi egyesített Kolos-Simor közkórház szolgálatába, mint gondnok 1919-ben és azóta teljesíti hivatását. A világháború alatt a 14-ik h. gy.-ezred kötelékében teljesített szolgálatot. Neje: Mihalek Ida. Morvay Ferenc kegyszerkereskedő, Esztergom. 1875-ben született Bart községben. Iskolái elvégzése után a cipész ipart tanulta ki és mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását, majd önálló mester lett. 1913ban telepedett le Esztergomba, ahol előbb mint önálló cipészmester tevékenykedett, majd 1916-ban felesége nevén megalapította a jelenlegi kegyszer kereskedését, amely egyedülálló a szakmában Esztergomban. A világháború alatt a 14. gy.-ezred kötelékében az olasz és orosz fronton küzdött. A Credo Egyesület tagja. Neje: Krister Hermina, gyermeke: Ferenc, megszállt területen plébános. Mosányi Imre kántortanító, Vértestolna. Léka községben 1888-ban született. Középiskoláit Kőszegen, a képzőt Csurgón végezte. Működését Vas .megyében kezdte mint osztálytanító, később mint kántortanító tevékenykedett. Németlövő után 1915ben került Vértestolnára, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 1936-ban lett igazg.-tanító. Á világháború alatt, mint a rekviráló-bizottság elnöke működött. Az isk. kív. népművelődési előadások vezetője. A Hangya ügyv. igazgatója. Neje: Trummer Teréz, gyermekük: József, Antal, Mária és Angéla. Moskovits Lázár főrabbi, Kisbér. 1880ban Apahidán született. Középiskoláit és a teológiát Budapesten végezte. Hivatását 1908-ban kezdte meg Gajáron, majd Nagyfaluba került, ahol 8 évig tevékenykedett. A világháború alatt, mint tábori lelkész működött az orosz fronton, ahol egyízben súlyosan meg is sebesült. A koronás vas érdemkereszt, Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. A háború után újra Nagyfaluba, majd Désre került, de mindkét helyről hazafias magatartása miatt menekülnie kellett. Ezután Hajdúszoboszlóra került, ahol a kommunisták halálra ítélték és csak a bukásuk mentette meg életét. 1922 óta a kisbéri kongresszusi izr. hitközség főrabbija és hitoktatója. Neje: Goldglanz Irén, gyermeke: Tibor. Dr. Mosonyi Albert tb. vármegyei tiszti főorvos, Dorog. 1869-ben Szolnocka községben született. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését Budapesten kezdte el és 1903-ban került Dorogra. 1918 óta a járványkórház vezető orvosa, 1920-tól bányafőorvos, 1933-ban a vm. tb. tiszti főorvosa lett. Minden helyi társadalmi és kultúregyesület működésében részt vesz. Neje: Moskovics Róza, 3 gyermeke van. Mózer Ferenc gazdálkodó, községi bíró, Szomód. 1884-ben született Szomód községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta édesatyja mellett, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 75 holdon gazdálkodik, amiből 27 hold sajátja. A világháború alatt a 9-ik huszárezred kötelékében az orosz, román és olasz fronton küzdött, s mint szakaszvezető szerelt le. 2 bronz v. é., Károly cs.-kereszt és vaskereszt kitüntetés tulajdonosa. 1921-ben alapította szikvízüzemét. Az üzem kézierőre van berendezve 1 töltőáálomással. 1926 óta a község vezetésében is kiveszi részét, 6 évig volt közgyám, majd képv. test. tag és 1936 óta a község bírája. Tagja a Levente, Tűzoltó, Polg. Lövészegyesületeknek és a Hangyának hosszú ideig pénztárosa volt. Neje: Schruff Mária, gyermeke: Endre. Mudroncsik Márton aljegyző, Gyermely. Liptó megyében 1888-ban született. Középiskoláit Rózsahegyen végezte, majd az erdőmérnöki főiskola hallgatója volt Selmecbányán. Utána pályát változtatott és 1911ben Kassán elvégezte a közigazg. tanfolyamot. Működését, mint segédjegyző Nagyegyházas községben kezdte. A világháború alatt a 15. és 314. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, kétízben sebesült, mint tart. főhadnagy szerelt le. A Sig. Laudis és a seb. érem tulajdonosa. A megszállás után hazafias magatartása miatt Héregre jött, mint s. jegyző, majd 1921-től Gyermely község aljegyzője. Szomoron a Lövészegylet vezetője volt. Az Actio Cath. elnöke. Az O. K. H. igazg., a Hangya felügy. biz. elnöke Szomoron. A Teiszöv. felügy. biz. tagja. Neje: Meissner Rozália, gyermeke: Margit. Muck Béla sütőmester, Tóváros. Komáromban 1895-ben született. Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta ki, majd mint segéd Komárom, Budapest és Tóvároson fejlesztette szaktudását és 1935-ben önálló sütőmester lett és átvette Varga Ferencnétől üzemét. A világháborúban a 6. vártüzér- és a 12. közös gy.-ezredben az orosz, szerb, 825