Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

harcolt, ahonnan súlyos betegen tért haza. Feleségének két testvére hősi halált halt. A községi képv.-test és a Polgári Kör tagja. Neje: Boór Krisztina, gyermekei: Zoltán, Margit és Ilona. Dr Mohácsi Alajos orvos, Esztergom. 1908-ban született Esztergomban. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1932-ben szerezte orvosi diplomáját. Működését Esztergomban, a Kolos—Simor-kórház kebelében kezdte. 1934 óta a vármegyei tiszti főorvos mellé beosztott orvosgyakornok. Mohácsy Gyula ref. tanító, Komárom. 1908-ban született Bicskén. Középiskoláit és a képzőt Nagykőrösön végezte. Működését Komáromban kezdte meg, mint ref. tanító. Népm. előadásokat tart és zenével is foglalkozik. A nemzeti hadseregben szolgált, tart. zászlós. A ref. Egyházi Értesítő felelős szerkesztője. Mohácsy Károly főtanító, Tokod. Esztergomban 1896-ban született. Iskoláit ugyanitt végezte. 1924-ben Győrben áll. ip. isk. rajztanfolyamot, 1935-ben pedig pedagógiai továbbképző tanfolyamot végzett. Szemináriumokban évek óta tart előadásokat. Működését Esztergomban kezdte, majd Tokodaltáróba került s azóta mint főtanító teljesíti hivatását. A világháború alatt az orosz, román és a francia frontokon harcolt. A bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa. E. e. hadnagy. A várm. tanító egy. titkára, a helyi dalárda főtitkára, iparisk. rajztanító, a bányakaszinó könyvtárosa, a helyi r. kat. szoc. és karitatív biz. elnöke és az egyházközség jegyzője és a ker. esp. tanács tagja. A várm. népművelés terén elért eredményeiért várm. elismerésben részesült és egyízben elnyerte a Berzeviczy Albert-díjat. Gyermekei: Károly és Kató. magyarfalvi Mohácsy László ig.-tanító, oki. kántor, Ács. Makiáron 1898-ban született. Tanulmányait Mezőtúron, Kunszentmiklóson és Csurgón végezte. Pályafutását Bicskén kezdte meg mint áll. tanító, majd Tinyére és Dadra került. 1927 óta Ácson a ref. iskola igazgató-tanítója. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. II. o. ezüst és bronz vit. érem, Károly cs.-ker., a seb. és a háborús emlékérem tulajdonosa. A Leventeegyesület föoktatója és ügyvezetője. Volt közs. képviselő. Édesatyja: néhai M. Gyula Bicskén a ref. iskola igazgatója volt. Neje: Károlyi Ilona, akinek édesatyja: néhai dr. K. József a besztercebányai gimnázium igazgatója volt. Mohos Antal, a tokodi üveggyár műszaki tisztviselője, Tokod. 1900-ban Esztergomban született. Középiskoláit Budapesten végezte, a háborúban a 28. közös gy-ezredben szolgált. 1920-ban került Tokodra, ahol az üveggyár műszaki tisztviselője lett. A Tokodi Üveggyári Sport Club intézője, vizsgázott footballbíró, a középmagyarországi Labdarúgók Alszövetségének tanácstagja. Nevéhez fűződik a sportélet föllendítése Tokodon, úgyszintén az üveggyár labdarúgó csapatának magas színvonalra emelése. Mohos Ernő községi irodatiszt, Vérteskethely. Szák (Komárom m.) községben 1905-ben született. Iskoláit vidéken és Budapesten végezte. 1930 óta mint a község megválasztott irodatisztje működik. Az Önkéntes Tűzoltók Egyesületének parancsnoka, a Polg. Lövész Egyesület titkára, a Legeltetési Társulat jegyzője. Neje: Rácz Franciska, gyermekei: Imre, Erzsébet, Ernő és Miklós. Moller Ferenc gazdálkodó, várm. törv.-h. biz. tag, Leányvár. Született 1883-ban Leányváron, iskoláit ugyanitt végezte s azok után a bánya szolgálatába állott 1922-ig. Ezután kb. 16 hold saját földjén gazdálkodik. A világháború alatt a 15. tüzérezredben az olasz, orosz és román fronton harcolt. A község vezetésében 1920-tól vesz részt, előbb mint képv.-test. tag, majd közgyám, törvénybíró és nyolc évig egyfolytában pedig bírája volt községének. Várm. törv.-hat. biz. tagja, az O. K. H. alapító és felügy. biz. tagja, az Orsz. Faluszövetségnek hosszú éveken át alelnöke volt. Neje: Tisch Anna, gyermekei: Ferenc, Erzsébet, Anna, Mária, Róza, Magdolna, János és József. Moller József szabómester, közs. törvénybíró, Leányvár. 1896-ban született Leányváron. Iskolái elvégzése után Solymáron a szabóiparban nyert szakképzettséget. Ezután részt vett a világháborúban az orosz és olasz fornton, ahol fogságba esett. 1919ben tért haza. Önálló lett 1920-ban. A község vezetésében 1930 óta vesz részt előbb mint közgyám, képv.-test. tag és jelenleg törvénybíró. Előbb gondnoka, később elnöke lett egyházának. A Leventeegyesület ellenőre, a helyi postaügynökség vezetője, az O. K. H. ig. tagja. A Tűzoltó Testület ellenőre, az isk. kív. népm. alelnöke. Neje: Steckl Teréz. özv. Molnár Edéné szül. Gombarovics Róza oki. tanítónő, Tardos. Iskoláit Pécsen, tanítónői oklevelét Szombathelyen nyerte el. Pályafutását Alsóvadicsó községben kezdte és 1903-ban került Tardos községbe, ahol mai napig is teljesíti hivatását. Férje földbirtokos volt, aki a világháborúban az orosz fronton harcolt és a háborúban szerzett betegségéből kifolyólag 1928-ban hősi halált halt. Gyermeke: Olga. Molnár Ferenc bányatárs. tanító, Tokod. 1898-ban született Abony községben. Középiskoláit szülőhelyén, a képzőt Esztergomban végezte. Működését 1919-ben kezdte a tokodi áll. iskolánál mint áll. tanító, majd a MÁK Rt. magániskolájában működik mint oszt.-vezetö tanító. A világháborúban az olasz fronton harcolt s mint zászlós szerelt 822