Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Eszter, gyermekei: István, József, Sándor és Bálint. Mészáros János csizmadiamester, Esztergom. Szül. 1881-ben Esztergomban, iskoláit ugyanitt végezte. Ezután a csizmadiaipart tanulta ki és édesatyja mellett Érsekújváron és Esztergomban fejlesztette szaktudását. 1905-ben önálló mester lett. Még tanonc korában több kiállításon vett részt és több elismerésben részesült. A világháború alatt a 14. nyitrai h. ezred kötelékében teljesített szolgálatot. Az Ipartestület háznagya és a Kat. Legényegylet választm. tagja. A mestervizsgáló bizottság és a segédvizsgáló bizottság elnöke. Két testvére, néhai M. Alajos a szerb fronton szerzett betegségéből kifolyólag és néhai M. Béla pedig 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Hajdányi Berta, gyermekei: Ferenc, Berta, Gizella és László. Mészáros József szabómester, ipartestületi jegyző, Ács. Szül. 1882-ben Ács községben. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki, s mint segéd Győrben és Komáromban fejlesztette szaktudását, majd 1904ben önálló mester lett. Részt vett az ipartestület megalapításában és annak nyolc éve jegyzője. A ref. egyház presbitere. A világháborúban a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Tribult Eszter, gyermekei: Endre, Vince, Imre, Vilma és Béla. Régi ácsi származású család. Mészáros Lajos ny. ref. tanító, Nagyigmánd. Budapesten 1873-ban született. Iskoláit ugyanitt végezte. Tanítói oklevelét 1894-ben nyerte. Működését Tapolcaion kezdte és 1896-ban került Nagyigmándra. Ezen időtől fogva működött a községben mint ref. tanító egészen 1929-ig, nyugalomba vonulásáig. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred kötelékében szolgált. A Kaszinó vezetőségi tagja és az O. K. H. ügyv. könyvelője. Az O. K. H. megteremtésében nagy része volt. nemes Mészáros László el. isk. ig.-tanító, Esztergom. 1886-ban született Esztergomban. Iskoláit ugyanitt végezte, oklevelét 1905-ben nyerte. Pedagógiai működését Adonyban kezdte és ott 1929-ig tanított előbb mint tanító, az utolsó tíz évben pedig mint igazgató-tanító és a gazd. továbbképző és iparostanonc iskola megszervezője és igazgatója. A járási tanítóegyesületnek elnöke volt. Az Adony és Környéke című lap főszerkesztője és annak részére számos cikket írt. A község Leventeegyesületét is ő alapította és szervezte. 1929 óta Esztergomban működik. A belvárosi kat. olvasókör titkára és népmüvelés ottani vezetője. A világháború alatt az olasz fronton a 14. h. gy.-ezredben küzdött, ahol fogságba esett. 1920-ban tért haza s mint tart. hadnagy szerelt le. Kitüntetései: kis ezüst és bronz vit. érem, Károly cs.-ker. Neje: Starkbauer Ilona Jozefa oki. óvónő, gyermeke: László. Mészáros Mihály ref. kántortanító, Bokod. Bicskén 1913-ban született. Tanítói oklevelét 1932-ben Nagykörösön szerezte. Működését Alsódabason kezdte, majd 1935-ban került Bokodra mint ref. kántortanító. Leventeoktató, a ref. énekkar vezetője és a ref. olvasókör elnöke. Neje: Nagy Irén. Mészáros Mihály virág- és mükertész, Esztergom. Bakonyszombathelyen 1872-ben született. Iskoláit ugyanitt végezte, majd itt tanulta ki iparát is. Mint segéd Rákoson, Mátyásföldön, mint uradalmi vezetökertész pedig Tolna megyében fejlesztette szaktudását. Ezután elvégezte Budapesten a kertészeti intézet 1 éves évfolyamát. Ezután kellő szaktudással feleségével együtt Amerikába vándorolt, ahol tíz évig dolgozott. 1913-ban tért vissza és telepedett le Esztergomba, ahol önálló kertészetet alapított s amely ma is szépen prosperál. Neje: Balog Rozália. Sógora: néhai Gerendás János a világháborúban az orosz fronton hősi halált halt. néhai Mészáros Miklós áll. tanító, oki. kántor, Ete. Császár községben 1885-ben született. Középiskoláit és a képzőt Nagykörösön végezte. Működését 1906-ban kezdi meg Mocsán, majd Ujszentesre kerül. Hazafias magatartása miatt a románok kiüldözik és akkor kerül Dunaalmásra, ahol 1922-ig működik, amikor a világháborúban szerzett betegségéből kifolyólag hősi halált halt. A háború alatt az olasz fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. Signum Laudis, bronz vit. érem, Károly cs.-kereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa volt. Özvegye, szül. Maller Vilma 1914-ben lép a m. kir. posta szolgálatába s mint postamesternő 1915-től megszakítással a helybeli postahivatal vezetője. Mészáros Miklós ny. ref. igazgató-tanító, Tóváros. 1854-ben született Tatán. Középiskoláit Pápán, a képzőt Nagykőrösön végezte. Pályafutását Császár községben kezdte mint ref. kántortanító és ott működött 50 éven keresztül. 1901-ben, jubileuma alkalmával úgy tanítványai, mint felettesei részéről teljes elismerésben részesült. Az 50 éves jubileum alkalmával a minisztériumtól 5000, a vármegyétől pedig 20.000 korona jutalomban részesült. A megyének legelső igazgató-tanítója volt. Császár község tűzoltó testületének megszervezője és vezetője. 1926-ban vonult nyugalomba és ugyanakkor telepedett le Tóvároson. Neje: Bocskár Mária, gyermekei: Ilona oki. tanítónő, Erzsébet, Irén oki. tanítónő. Fia, néhai M. Miklós oki. tanító a világháborúban szerzett betegségéből kifolyólag 1922-ben hősi halált halt: vitéz Mészáros Pál ny. m. kir. tiszthelyettes, vendéglős, Komárom. Mezőőrs községben 1890-ben született. Iskoláit szülővárosában végezte. A világháború mint tényleges katonát érte, 1914-ben lett törzsőrmester. Az orosz fronton harcolt és háromízben 818