Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ban. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten és Kolozsváron végezte. Ügyvédi oklevelét 1905-ben Budapesten szerezte. Mint ügyvédjelölt Esztergomban és Budapesten működött, majd 1905-ben önálló ügyvédi irodát nyitott. Az Érsekség és Tptár ügyésze, 1929 óta a várm. törvh. bizottságának és a vármegyei kisgyűlésnek tagja. Évek óta a vármegye helyettrs tiszti főügyésze és az 1905-ben alapított Esztergomi Hajósegylet igazgatója. 1920 óta ügyésze a Széchenyi Kaszinónak is. Neje: Szegedi Ilona, ősrégi esztergomi család, nagyatyja néhai M. Lajos, vármegyei főszolgabíró volt. Dr. mattyasóczi Mattyasovszky Dénes vm. árvaszéki ülnök, Esztergom. 1901-ben született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. 1927-ben kezdi meg működését a vármegyénél előbb a főbírói hivatalban, majd az alispáni hivatalban és 1932 óta az árvaszéknél. 1937 máj. 24 óta árvaszéki ülnök. néhai mattyasóczi Mattyasovszky Leó ny. honv. miniszteri számv. tisztviselő, Esztergom. 1856-ban született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait pedig Győrben végezte és Budapesten tett államszámviteli vizsgát. Állami szolgálatba 1880-ban lépett a pénzügyminisztériumba, 1883-ban átmegy a honv. minisztérium számvevőségéhez. Több szakvizsga letétele után 1886-ban nevezik ki III. rendű honvéd számtisztté. 1889-ben hunyt el. Özvegye: Schmoll Anna. Atyja: néhai Mattyasovszky Sándor törvényszéki bíró volt. mattyasóczi Mattyasovszky ödön nyug. bankfőpénztárnok, Esztergom. 1850-ben Esztergomban született. Középiskoláit Esztergomban végezte, majd Pozsonyban a kereskedelmi pályán kezdte el működését, ahonnan 1880-ban az Esztergomi Keresk. és Iparbank szolgálatába lépett. 40 évi szolgálata után vonult nyugalomba főtisztviselői, főpénztárosi rangban. felsőegyházas-radóczi Mattyók Kornélia oki. tanítónő, Kisigmánd-Pusztaszentmihály. Karcagon született, tanulmányait Jászberényben és Kőszegen végezte. Pályafutását Barátmajor községben (Vas m.) kezdte meg, ahol 1911—1922-ig tanított. A megszá'lás után menekülni kénytelen és rövid időre Felsőszolnokon tanít, majd nyugalomba vonult. 1926-tól újra aktív szolg. lépett, és azóta a pusztaszentmihályi áll. iskolában megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Édesatyja: néhai M. Lőrinc pénzügyigazg. tisztviselő volt. Unokabátyja: néhai Payer Károly tényleges őrnagy, az orosz fronton 1915-ben hősi halált halt. May János üzemvezető, vegyészmérnök, Almásfüzitő. Segesváron 1884-ben született. Közép skoláit Brassóban, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Működését 1909-ben kezdte meg a Vacuum-cégnél Len812 gyelországban, maid 1914 óta az almásfüzítöi Vacuum-cég üzemvezető mérnöke. A világháború alatt a 32. tüzérezred kötelékében a szerb, orosz és olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a III. o. katonai é. k. kardokkal, Signum Laudis bronz a kardokkal, Signitm Laudis ezüst kétszer a kardokkal, német vaskereszt II. o. és a seb. érem tulajdonosa szerelt le. 1935-ben átlagon felüli háborús teljesítményéért tart. százados lett. Szakirodalommal is foglalkozik. A szőnyi képv. test. és a Mérnöki Kamara tagja. Neje: Koller Erzsébet, gyermekei: Katalin és Róbert. Mayer Antal vendéglős, Szomód. 1882ben született Szomódon. Iskoláit szülőfalujában végezte, majd egész fiatalon gazdálkodni kezdett. Jelenleg 26 holdon gazdálkodik és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozik. A vendéglő 1896 óta áll fenn, néhai Karch János alapította, később lett iM. tulajdona. Biliárdasztal és tekepálya is van vendéglőjében. A világháború alatt a szerb és az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült. Mint tizedes szerelt le. A kis ezüst és bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A községi közigazg.-ban már 1906 óta vesz részt. 1911 óta megyebizottsági tag, a Hangya szöv. alapító tagja. Édesatyja néhai M. Antal, szintén hosszú éveken keresztül tagja volt a közs. képv. testületének. Neje: Varga Ilona. Mayer Jáncis fémárugyáros, Magyarország Bíbornok Hercegprímásának udvari szállítója, Esztergom. 1856-ban Nagyszentmiklóson született. Iskoláit ugyanott végezte, valamint a bádogos szakmát is. Szaktudását az ország nagyobb városaiban fejlesztette. 1879-ben lett önálló Esztergomban. Üzemét hosszú idők folyamán szorgalmas és odaadó munkával, bölcs hozzáértő vezetéssel sikerült a mai nívóra emelni. Üzemének 1912-től gyáripari jellege lett. 1900-ban a prímási udvari szállítói címet nyerte el. A cég 1885-ben a Budapesten rendezett kiállításon aranyérmet és díszoklevelet nyert. Mayer József községi aljegyző, Mocsa. 1906-ban Császár községben született. Középiskoláit Tatán, a közigazg. tanfolyamot Egerben végezte. Működését mint jegyzőgyakornok Álsógallán kezdte, majd mint h. jegyző Tárkány községbe került és 1934 óta Mocsa község aljegyzője. Tűzoltóparancsnok, Legeltetési Társ. jegyzője és a róm. kat. iskolaszék tagja. Főtitkára a T. E. Sz. és a Polg. Lövészegyletnek. Neje: Zajácz Irén, gyermeke: Irén. Mayer Mihály földbirtokos, községi bíró, Nyergesújfalu. 1877-ben Nyergesújfalun szü'etett. Ugyanitt végezte iskoláit is, majd a szülei mellett gazdálkodott. 1911-ben lett önálló gazda 17 hold földön. Törzskönyvezett állattenyésztéssel is foglalkozik. Állatkiá'Iításokon állandó résztvevő s számos oklevél tulajdonosa. Búzaversenyen kétízben oklevelet, s egyízben pedig a földm. mi-