Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Mátyás király akkor is Esztergomban tartózkodott, amikor 1271-ben az érseki várat ostromoltatta, illetve körülzáratta, majd amikor ugyanazon évi december hó 19-én a Vitéz Jánossal történt békekötést írásba vették. Tovább menve, tény, hogy akkor is Esztergomba jött, amikor a német lovagrenddel saját hadseregének a lengyel király által kezdeményezendő háború esetére való átengedése tekintetében 1477 febr. 13-án szerződésre lépett. Megismétlődött még a királylátogatás két ízben és pedig 1487-ben és utoljára 1489 tavaszán. Mátyás érsekei. Beckensloer János. 1473—1476. Mátyás király uralkodása alatt négy érsekkel találkozunk. Tudvalevő, hogy ebben az időben az első érsek Zrednai Vitéz János bíbornok lett s annak halála után az érseki széket Beckensloer János egri püspök foglalta el. Ez az érsek szégyent hozott az egyházra és hálátlannak bizonyult a királlyal szemben. Hogyha nem ragaszkodnánk a történeti igazsághoz, szívesebben elhallgatnánk gonoszságait, így azonban azokat röviden már azért is megismertetjük, mert bevezetésünkben már jellemeztük. Beckensloer Jánosnak — mint róla kiderült, nem volt elég az érseki méltóság s fejébe vette, hogy valamiképen megszerzi a pápai tiarát, még pedig Frigyes császár segítségével. Ezért amaz álürügy alatt, hogy búcsút nyerni Aachenbe utazik, Bécsújhelyre ment, elorozván az egyház drágaságait, háromszázezer aranyát és a Vitéz János hagyatékában őrzött nagyértékü kódexeket. Amikor az esetről meggyőződést szerzett, Mátyás király nyomban elmozdította és az érsekség jövedelmét lefoglaltatván, eljárásának okáról IV. Sixtus pápát is tájékoztatta. Habár e szerint Róma tudott az álnokságról, a hatalmas Frigyessel nem volt képes szembeszállni és a császár Beckensloer Jánost salzburgi érsekké tette. Itt érte utói a halál ezt a sötét embert 1489-ben.

1 Arragoniai János érsek. 1480—1485. Furcsa időket és meglepetéseket kellett megérnie az egyháznak és az országnak ama komolytalan, sőt kihívó mesterkedések következtében, hogy a magas főpapi méltóságokra gyermekeket helyeztek. Mátyás király uralkodása alatt két ilyen esetről kell beszámolnunk. Beckensloer János elmozdítása után ugyanis Beatrix királynénak sikerült kivinnie, hogy az esztergomi érseki szék testvérével, a tizenhat éves Arragoniai Jánossal töltessék be. A gyermek prímásról kevés mondani valónk van. Helyette más látta el az érsek kötelességeit s a különben beteg gyermek alig öt évi magyarországi tartózkodás után visszakívánkozott olasz hazájának kék ege alá és ott huszonegy éves korában elhalálozott. Hippolit herceg érsek. 1487—1496. Arragoniai János halála után Beatrix királyné ismét beavatkozott az érseki szék betöltésének kérdésébe és arra irányította akaratát, hogy húgának, a ferrarai hercegnőnek Hippolit nevű fia legyen az esztergomi prímás. Ezt annak dacára keresztülvitte, hogy az érseki székre a valóban érdemes Geréb László erdélyi püspököt az ország közhangulata kívánta, sőt egykorú forrá1 Fraknói: Vitéz János élete 245. Millenn. Tört. IV. 260. 87