Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gyermekei: Lenke, Zsigmond, Margit, Etel és Viola. néhai Lázár Benő földbirtokos, Felsőgalla. Pápán 1861-ben született. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd a családi birtokon gazdálkodott. Tagja volt a vm. th. bizottságnak és a kgi képv. test. virilis jogon. A Gazda Körnek elnöke, a vm. Gazd. Egyesületnek tagja, minden hazafias és kulturális mozgalomnak lelkes támogatója volt. Elhunyt 1936-ban. Özvegye: Guth Irén, gyermekei: Vilmos és Éva. Lebisch Vince polg. isk. igazgató, Komárom. 1881-ben Sopronban született. Középiskoláit szülővárosában, a polg. isk. tanárképző főiskolát Budapesten végezte. Pályafutását Nagyszebenben kezdte meg az ottani polg. fiúiskolában. Utána Győrben tanított, majd 1920-ban került Komáromba, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását mint igazgató. A Győrvidék polg. isk. tanári kör elnöke és az egyháztanács tagja. Irodalmi munkásságot is fejt ki. Nevezetesebb munkái: Lépes Vince néven, a Szent István Társulat kiadásában jelentek meg: „Küzdelem a Koronáért", „Mátyás bolondjai" 1 felv. bohózat. Neje: Hanus Ottilia. Id. Legát János sütőmester, Komárom. Született 1858-ban Komáromban. Iskolái elvégzése után a sütőiparban nyert szakképzettséget. Mint segéd 1885-ig fejlesztette tudását és ez évben önálló mester lett. Sütő üzeme 52 éve áll fenn és 2 kemencével rendelkezik. Az Ipartestület megalapítása óta a siitőszakosztálynak elnöke s az egyház vevezetésében is részt vesz. Neje: Merreider Anna, gyermekei: Mária, Rózsi, Ilona, János, Erzsébet és István. pásztói Legény Oszkár ny. m. kir. gazd. főfelügyelő, Esztergom. 1869-ben Kiskeszi (Hont m.) községben született. Középiskoláit Kalocsán, gazdasági akadémiát pedig Magyaróvárott végezte. Működését Kalocsán kezdte az érseki uradalomban, majd a Szentjobb-i apátsághoz került. Innen lépett állami szolgálatba mint gazdasági felügyelő. Főfelügyelő lett 1930-ban. Nyugalomba vonult 1935-ben. Testvéröccse néhai Legény Iván, a világháborúban szerzett betegségéből kifolyólag 1928-ban hősi halált halt. Neje: Duchony Mária, francia családból származik. Gyermeke: Éva. Dr. királylehotai Lehotzky Attila kgi orvos, Szőny. Dubravica (Zólyom m.) községben 1901-ben született, ösi nemesi családból. Középiskoláit Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Klinikai gyakorlatait Budapesten szerezte. Pályafutását mint magánorvos Szőny községben 1928-ban kezdte meg, majd 1935 óta mint községi orvos teljesíti hivatását. Nemcsak kiváló orvos, hanem ismert dalszerző, kitűnő hegedűs és brácsás. Szerzeményeivel több országos pályázaton vett részt. A magyar dalpártoló bizottság országos pályázatán oklevelet nyert. „Belenéztem kék sze802 medbe" c. saját szövegére írt dala megjelent az Uj Magyar Nótakincsek c. gyűjteményben. Mint hegedűszólista több alkalommal szerepelt nyilvánosság előtt is. A kgi. képv.-test. tagja, a Szőnyi Futball Clubügyv. elnöke, a NEP helyi ügyvezetője és a Hangya igaz. tagja. Neje: Sáska Irén, gyermekei: Attila, Geyza és Csaba. Leitgeb György ny. honvéd tiszthelyettes, Esztergom. Nagymártonban 1881-ben született. Iskoláit részben szülőhelyén, részben pedig Ausztriában végezte. A villanyszerelői ipart tanulta s mint segéd megjárta Ausztriát, Németországot és Svájcot. 1902ben katona lett, előbb a soproni 76-os ezrednél, majd rövid idő múlva Esztergomba vezényelték. 1919-ben lett tiszthelyettes és 1929-ben ment nyugalomba. A világháború alatt mint lőtér-főmester teljesített szolgálatot. Kitüntetései: szolgálati ezüst, kis kereszt, jub. érdemkereszt és a 10 és 24. évi szolgálati keresztek. Neje: Szamek Mária, gyermeke: György. Lelkes Rezső MÁV intéző, áll. főnök, Tokod. 1890-ben született Deáki községben. Iskoláit Pozsonyban végezte. Vágselyén kezdi meg pályafutását a MÁV-nál és Rákosrendezőre, bp. ny. pályaudvarra, majd Érsekújvárra, végül 1934-ben Tokodra került mint állomásfőnök. Ugyanez évben lett intéző. Testvére néhai Lieszkovszky János 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Kiss Anna, gyermekei: Rezső és; Anna. Lelóczky Ferenc ny. MÁV tiszt, Esztergom-Tábor. Párkány községben 1885-ben született. Középiskoláit és az államszámviteli vizsgát Budapesten végezte. Utána a MÁV kötelékébe lépett mint gyakornok. Szolgálati beosztásban volt: Szin és Párkánynána állomásokon, majd Rákosrendező és Trencsénteplicre került. Innen helyezték Budapestere, előbb a nyugati, később a lipótvárosi pályaudvar szolgálatába. 1925ben vonult nyugalomba a forradalom alatt szerzett súlyos betegsége miatt. Hazafias magatartása miatt a kommün alatt sok meghurcoltatásban volt része. 1924-ben telepedett le Esztergom-Táborba. Az Országos Statisztikai Hivataltól az adatgyűjtés terén szerzett érdemeiért 4 ízben nyert kitüntetést és pénzjutalmat. Neje: Zsembery Berta. Lengyel Albert (Lengyel Lajos törv. bej. cég) gabona- és terménykereskedő, Komárom. Szül. 1900-ban Komáromban. Középiskoláit Győrben végezte. Utána mint tisztviselő Budapesten a Strasser és Kőnig cégnél volt alkalmazásban. Édesatyja halála után öccsével, Lengyel Imrével együtt átvette atyja által 1891-ben alapított komáromi üzlet vezetését. Részt vesz a város társadalmi életében is. A Frontharcos csoport és a Polgári Lövészegyesület tagja, a hitközség elöljárója. Édesatyja nagy szerepet vitt úgy a város, mint a megye életében. Volt választott városi képviselő, a 48-as kör