Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A r. kat. egyházközség világi elnöke és az iskolagondnokság elnöke, a Hangya igazg. tagja volt és 1937-ben Dorog nagyközség vezető jegyzőjévé választották. Neje: Kasztory Erzsébet, gyermekei: Antal és Anna. id. Lábár János malomtulajdonos, Neszmély. Szül. 1866-ban Neszmélyen, iskoláit ugyanitt végezte. Ezután a molnáripart tanulta ki és mint segéd az ország nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását. Később mint dunai halászmester 30 éven át csak halászattal foglalkozott. 1935-ben alapította meg a jelenlegi darálómalmát, amely villanyeröre van berendezve. A ref. egyház presbitere, volt közs. képv.-test. tag. Két fia, István és János vett részt a világháborúban. István olasz fogságba esett. Neje: Csánki Mária, gyermekei: Mária, Tóth Márton ny. MÁV főraktárnok neje és János halászbérlő. István fia, aki 1931-ben halászcsárdát létesített, 1935-ben tragikus körülmények között halt meg. A csárdát most özvegye: Koch Róza vezeti, állandó halászlé és halkülönlegességek kaphatók. Gyermekei: János és Ida. Láng Antal vezetőjegyző, Környe. Középiskoláit Tatán és Pápán, jegyzői tanfolyamot pedig Szombathelyen végezte. 1912 óta Környe község vezetőjegyzője. Láng Géza urad. kasznár, Szák. Csákváron 1876-ban született. Középiskoláit Tatán és Győrben, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Pályafutását Csákváron kezdte meg mint segédtiszt, majd mint uradalmi ellenőr. 1905-ben került Majkra mint uradalmi intéző. 1927-ben helyezték Szák községbe, ahol a gróf Esterházy Móric uradalmi bérletek járástisztje a karpatuspusztai gazdaság kezelője. A világháború alatt a 31. népf. zlj. kötelékében a szerb, albán és olasz fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. A Sign. Laudis, Károly cs.ker., koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján kitüntetések tulajdonosa. Neje: Tormássy Mária, gyermekei: Erzsébet oki. tanítónő és Gyula Ludovika akadémia növendéke. Láng József főjegyző, Bánhida. 1873-ban született Környe községben. Középiskoláit Pápán végezte. Közigazgatási pályafutását édesatyja mellett kezdte Környe községben mint jegyzőgyakornok. 1898-ban Bánhidára került, előbb mint segédjegyző, 1913 óta pedig vezetőjegyzöje a községnek. Jubiieuma alkalmával kormányzói elismerésben részesült. Elnöke a helybeli Levente, Polgári Lövész és az önkéntes tűzoltó egyesületnek. Neje: Horváth Aranka, gyermeke: Jolán oki. tanítónő. Láng Kálmán mézesbábos, községi bíró, Tata. 1878-ban született Tatán. Iskoláit ugyanitt végezte. Édesatyja mellett tanulta ki a mézeskalácsos szakmát s mint segéd az ország nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását. 1896-ban lett önálló mézesbábos mester és mint ilyen egyike az ország 800 legrégibb szakképzett mestereinek. Az Ipartestület vezetésében fiatal korától vesz részt s 1919 óta egyhuzamban elnöke is a testületnek. Vármegyei törvhat. biz. tag, a győri keresk. és iparkamara tagja. 1926 óta bírája a községnek. Az Ipar és Közgazd. Bank igazg. tagja. A világháborúban a 12. tüzérezredben szolgált s mint főtüzér szerelt le. néhai László Dávid ref. lelkész, Tóváros. Kocs községben 1887-ben született. Középiskoláit Nagykőrösön, teológiát Pápán végezte. Pályafutását Tatán kezdte, innen Kömlödre került mint vezető lelkész. A szolgálata közben szerzett betegségéből kifolyólag 1928-ban nyugalomba vonult és Tóvároson telepedett le. Vallásos irodalommal is foglalkozott. 1930-ban húnyt el. Özvegye: lécfalvi Győrbiró Róza, kinek első férje, fRátz Albert ref. tanító a világháborúban az oroszok fogságában hősi halált halt. Két gyermeke van: Rátz Albert honvédhadnagy és László Gábor gimn. tanuló. László Géza ref. lelkész, Héreg. Szekszárdon 1901-ben született. Középiskoláit szülővárosában, a teológiát Budapesten végezte. Bölcsészeti és jogi tudományokat is folytatott a budapesti és a pécsi egyetemen. Hivatását mint segédlelkész Budapesten kezdte meg, majd Szalkszentmártonon, Balatonkilitin, Szekszárdon, Pécsen, Nagykörösön, Sárbogárdon és újra Budapesten tevékenykedett. 1929-ben meghívás útján került Héregre, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Az Ifjúsági Vöröskereszt helyi csop. és a Ref. Ifjúsági Egyesület vezetője. Neje: Képes Ilonka, gyermekei: Gabriella és Pál. László Gusztáv jegyzőgyakornok, Hangya ügyv. igazg., Oroszlány. 1911-ben született Oroszlány községben. Középiskoláit Budapesten végezte. Utána kereskedelmi pályára lépett a helybeli Fogyasztási és Hitelszövetkezetnél, 1935 óta jegyzőgyakornok a községben. Az O. K. H. ügyv. könyvelője, a Hangya ügyv. igazg. és könyvelője, a Faluszöv. helybeli csop. titkára, az evang. Ifjúsági Egyesület jegyzője. Leventefőoktató és a Polg. Lövészegylet ellenőre. Édesatyja: néhai L. Gusztáv az orosz fronton 1914-ben hősi halált halt. Dr. László György ügyvéd, Esztergom. Budapesten 1904-ben született. Középiskoláit és az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1932-ben nyert ügyvédi oklevelet. Mint ügyvédjelölt Budapesten, Marcaliban és Esztergomban működött. 1932-ben nyitotta meg önálló ügyvédi irodáját. Élénk részt vesz a város társadalmi életében is. Az izr. hitközség képv.-test. tagja és a kultúralosztály műkedvelő bizottságának vezetője, a MÓVE sportegylet választm, tagja. Az Orsz. Ügyvéd Szövetség és az Ügyvédek „Szilágyi Dezső" Körének tagja. Neje: Haber Izabella. Édesatyja, néhai László Henrik 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt.