Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

MÁV szolgálatába. Működését Győrben kezdte, majd Mosonba és Komáromba került. 1920 óta Ácson tevékenykedik, előbb mint raktárnok, 1929 óta pedig mint főraktárnok. Az Ácsi Sport Club megalapítója és ügyvezető elnöke. Neje: Kuthy Margit, gyermeke: Emma. K. Kutenics Ferenc gazdálkodó, vir. képv., Vértesszöllös. Szül. 1884-ben Vértesszöllösön. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, majd 1912-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon okszerűen gazdálkodik. A világháborúban a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol sebesülten fogságba esett és csak 30 havi fogság után, 1918-ban szökés útján tért haza. Sógora, néhai Kutenics Vince és nagybátyja, Kutenics Márton a háborúban hősi halált haltak. A község vezetésében mint törvénybíró, majd közgyám, jelenleg mint virilis képv. vesz részt. Az iskola gondnoka és az iskolaszék tagja volt. Neje: Kutenics Ágnes, gyermekei: Lajos és Mária. Künne Pál ny. hercegi számtartó, Környe. Beverungenben, Németországban 1881-ben született. Középiskoláit és a gazdasági intézetet szülőhazájában végezte. Működését Németországban kezdte és 1900-ban jött Magyarországba, ahol a báró Berg Földszigeti bérletén mint segédtiszt, majd ellenőr tevékenykedett. Innen Zell Jenő birtokán mint szamtartó 1915-ig, majd 1915—1920-ig ajkai Nirdse Ferenc birtokán hasonló minőségben tevékenykedett. 1920—1935-ig herceg Esterházy Pál hitbizománya kapuvári húsgyárában működött mint számtartó és állatbevásárló. Nyugalomba vonult 1935ben, amikor a herceg legteljesebb elismerésében részesült. Ugyanez évben telepedett le Környére. Neje: Grüner Terézia. Kürcz Dezső fűszer- és vegyeskereskedő, Esztergom-Tábor. 1883-ban született Nyitrán. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, amelyben Nyitrán nyert szakképzettséget. Mint segéd Pozsonyban, Zsolnán, Érsekújváron és Esztergomban fejlesztette szaktudását, majd 1907-ben önálló kereskedő lett. 1926-ban fióküzletet alapított E.-Táborban. A világháború alatt a román és az olasz fronton harcolt, ahonnan súlyos betegen tért haza s mint 80%-os rokkant szerelt le. Neje: Kren Jolán, aki a fióküzletet vezeti. Gyermeke: Dezső, joghallgató, fajkürti és koltai Kürthy Sándor földbirtokos, ny. áll. fővadász, Esztergom. Fajkiirtön 1862-ben született. Középiskoláit Komáromban végezte. Működését édesatyja mellett a családi birtokon kezdte meg, majd idegen uradalmakban tevékenykedett 1927-ig, amikor nyugalomba vonult. Testvéröccse, K. Győző Kürt község ny. főjegyzője. Unokaöccse: Mátéffy Viktor prépost, pápai kamarás, korm.-főtanácsos, másik unokaöccse: néhai Dobonyi Lajos a háborúban hősi halált halt. Rokonai közül: K. István és báró K. Lajos Komárom megye fö798 ispánja, K. János Komárom megye alispánja, K. Alajos pedig főügyésze volt a megyének. A kat. kaszinó választm. tagja. kis- és nagykürtösi Kürtössy Andor nyug. áll. tanító, Esztergom. Érsekvadkerten 1878ban született. Középiskoláit Balassagyarmaton, a képzőt Léván végezte. Pályafutása alatt tanított Kürtön, Kemencén, Szabaron, Rákospalotán és Maconkán. Innen a budapesti tanfelügyelöséghez, majd Rákospalotára és végül Ceglédbercelre került, ahol 15 évig működött es 1935-ben nyugalomba vonult. A világháború alatt a 10. h. gy.-ezr. kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Neje: Jambrik Anna oki. tanítónő, aki középiskoláit Esztergomban, a képzőt pedig Budapesten végezte. Madaron 23 évig tanított egyfolytában, amiből öt évet a cseh megszállás alatt működött. 1924-ben jött haza. Gyermeke: Frigyes. Laász János evang. tanító, oki. kántor, Vérteskethely. Mezőberényben 1909-ben született. Tanítói és kántori oklevelét 1928ban Sopronban szerezte. Működését mint kántortanító Vérteskethelyen kezdte meg és azóta megszakítás nélkül az evang. iskola vezető tanítója. A Testnevelési Bizottság tagja, volt leventeoktató. Az evang. ifjúsági egyesület alapítója és vezetője. Neje: Pontőr Irén, gyermekei: János és Matild. Laborczai Vince aljegyző, Dorog. 1901ben született Párkány községben. Középiskoláit Budapesten, jegyzői tanfolyamot pedig Szombathelyen végezte. Iskolái elvégzése után jegyzögyakornok volt 1923-ban Bajnán. 1926-tól 1928-ig aljegyző lett Cséven, 1928-tól 1934-ig Kesztölcön, majd 1934-től a jelenlegi helyén, Dorogon lett aljegyző és az adóügyek vezetője. Neje: Szigethy Ilona, gyermekei: Aladár és Mária. Lacza Ferenc ipartestületi jegyző, Dorog. Dunaradványban 1885-ben született. Középiskoláit Esztergomban végezte és utána a vármegye kötelékébe lépett, ahol mint irodatiszt működött 1923-ig, amikor nyugalomba vonult. A világháború alatt értékes megyei szolgálatáért a III. oszt. polgári érdemker. kitüntetést kapta. Ipartestületi jegyző, az Esztergomi T. E. tagja. Neje: Palika Erzsébet, gyermekei: Ferenc, István és János. Laczkovits István r. kat. tanító, Baj. Született 1883-ban Tóvároson. Iskoláit Léván végezte, ugyanitt nyerte tanítói oklevelét is. 1902-ben Budapesten testnevelési tanári oklevelet szerzett. Pedagógiai munkásságát Baj községben kezdte, ahol már 35 éve teljesíti hivatását. 1921 óta leventefőoktató és a leventeintézmény megszervezője volt Baj községben. Több kitüntetésben is részesült hazafias munkájáért. A Hangya szövetkezet megalapítója és ügyvezető igazgatója. Neje: Jiricsek Katalin, gyermekei: Mária és János. Borászati, könyvelői, nemzetiségi tanfolyamot végzett, melyekből oklevelet nyert. Magyarosítás terén elért kiváló munkásságáért 11 ízben tüntették ki.