Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergom. 1873-ban Balassagyarmaton született, középiskoláit Balassagyarmaton és Esztergomban végezte és a millenium évében, 1896-ban szentelték pappá. Nógrád vármegye monográfiájának munkatársa volt, Nógrád varmegye törv. hat. bizottságának örökös tagja, Balassagyarmat díszpolgára. Esztergom város that. bizottságának választott tagja, az esztergomi föszékesegyház plébánosa. Jillich György kőművesmester, Leányvár. 1896-ban született Leányváron. Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett és a kőművesiparban nyert szakképzettséget. Felszabadulása után azonnal bevonult katonának és az olasz frontra került, ahol fogságba esett. 47 hónapot töltött olasz földön Szicíliában, ahol iparában kiváló szakértelemre tett szert. 1919-ben tért haza és 1924ben lett önálló mester Leányváron. Számos építkezés fűződik nevéhez. A községi képv.testületnek tagja virilis alapon, a községi szépítészeti bizottságnak szakértő megbízottja, a faluszövetség tagja. — Neje: Schmiedt Anna, gyermeke: Miksa. Joanelli Béda bencés tanár, Esztergom. 1911-ben született Tatabányán. Középiskoláit Győrött, egyetemi tanulmányait Budapesten, teológiát pedig Pannonhalmán végezte. 1935-ben szentelték pappá. Működését mint bencés tanár 1936-ban kezdte meg Esztergomban. Történelem-földrajz szakos. Édesapja: Joanelli Alfréd bányatisztviselő Tatabányán. Édesanyja: Jerabek Irén. Jobbágy Ferenc szíjgyártómester, Esztergom. Szül. 1864-ben Pécelen. Iskoláit ugyanitt végezte. Iparát Budapesten tanulta. Mint segéd az ország nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását." 1885-iki kiállításon részt vett, ahol pénzbeli jutalmat és ezüst oklevelet nyert. 1902-ben a MÁV kötelékébe lépett, ahol 23 éven keresztül teljesített szolgálatot. 1925-ben önálló mester lett a szíjgyártó és böröndös szakmában. Esztergom és környéke részére dolgozik. Műhelye gépekkel is fel van szerelve. Több egyesület tagja. Neje: Petz Jozefin, gyermeke Ferenc. Jobbágy Tihamér áll. elemi iskolai tanító, Sárisáp. 1907-ben Diósgyőrön született, középiskoláit Miskolcon végezte el, oklevelét 1927-ben nyerte el. Mint helyettes tanító Lajosmizsén kezdte el működését, majd Pórszombatra került. 1934 okt. 1-től Sárisápon tanít. Magyarosítás terén szerzett érdemeiért a vármegyétől dicsérő okiratot kapott. A róm. kat. egyháztanács tagja, közs. törzskönyvvezető, a polg. lövészegylet főtitkára, népművelési jegyző és előadó. Neje: Makány Margit tanítónő, 1934 óta tanít Sárisápon. Gyermeke: Tihamér. Jobin Henrik gyárvezető, Tóváros. 1898ban Mühlhausenben született. Középiskoláit ugyanitt végezte, majd kémiai főiskolát is itt végzett. 1907-ben Franciaországban tanulta a pezsgőgyártást s mint pezsgömester bejárta Törökországot, Franciaországot és Olaszországot. Magyarországban előbb Villányon a Schamburg—Lippe- és Pécsen a Littke-pezsgőgyárban tevékenykedett. 1936 óta mint a gr. Esterházy-uradalom pezsgőmestere teljesít szolgálatot. Elsőrendű szakember. Részt vett a világháborúban. Neje: Moiso Ernestina, gyermekei: Arletta és Luciana. Jó-Dobronya Béla kereskedő, Esztergom. Szül. 1904-ben Esztergomban. Iskolái elvégzése után a Hangyánál tanulja ki szakmáját, ahol később üzletvezető is lesz. 1927ben önállósítja magát, fűszer- és csemegekereskedést nyit. Élénken részt vesz a város társadalmi életében is, a helybeli NEP IV. kerületének elnöke, a kereskedő társulat háznagya. Neje: Gyarmathi Rozália, gyermeke: László. néhai Szivanyó-Jókai Lajos irodafötiszt, Komárom. 1880-ban szül. Megyercs (Komárom m.) községben. Iskoláinak elvégzése után került a komáromi járásbírósághoz irodatisztnek, ahol később irodafőtiszt lett. Részt vett a világháborúban a 31. h. gy.ezred kötelékében az orosz fronton, meg is sebesült. Több kitüntetés tulajdonosa volt. A nagy Jókai Mór nemzetségéből származott. Meghalt 1935-ben. Neje: Akar Mária, gyermekei: Irén, Lajos, Tibor, László és Margit. Jókuthy Gyula gyárfelügyelö, oki. mérsök, Lábatlan. Tiszaeszláron 1894-ben született. Középiskoláit Nagyváradon, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Működését Felsögallán kezdte, majd Nyergesújfalura ment, ezután pedig 1923 óta Lábatlan cementárugyárban tevékenykedik. A világháború alatt a 34. nehéz tüzérezredben az olasz, orosz és román fronton harcolt, meg is sebesült s mint tart. százados szerelt le. Kitüntetései: ezüst és bronz Signum Laudis kardokkal, II. o. ezüst vitézségi érem kétszer, Károly cs.-ker. és a háborús emlékérem. Részt vesz a megye és a község életében is, vm. th. biz. tag, közs. képv. Elnöke a helybeli NEP-nek és a Frontharcos csoportnak. A Reviziós Liga igazg. tagja. Neje: Gallé Emma, gyermekei: Gyula, Klára és Jenő. jókuthi és zomorfalvi Jókuthy Kálmán földbirtokos, Kömlöd. 1883-ban született Kömlődön. ősrégi nemesi családból származik. Ősei Zólyom vár urai voltak. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1903-ban önálló gazda lett 50 hold földön. Belterjes gazdaságában fajtiszta, törzskönyvezett állatai is vannak. Á világháború alatt az orosz és az olasz harctereken küzdött. Több kitüntetés tulajdonosa. Feleségének fivére, Zeke Dániel a harctéren szerzett betegségéből kifolyólag 1924-ben hősi halált halt. Részt vesz a község vezetésében is, 1907 óta községi képv., az O. K. H. volt pénztárnoka, a ref. egyház presbitere. Neje: füssi Zeke Irma szintén ősi nemesi családból származik. Gyermeke, 767