Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

1932-ig. 1934 óta Tárkány község aljegy­zője. Leventeegyesület pénztárosa. Jasper Antal r. kat. kántortanító, Szőny. 1890-ben született Székesfehérváron. Közép­iskoláit Budapesten, a képzőt Losoncon vé­gezte. Működését Kókán kezdte, majd 1927­ben Szőnybe került, ahol azóta megszakítás nélkül mint kántortanító tevékenykedik. A világháborúban a 69. gy.-ezred kötelékében az orosz és román fronton küzdött 45 hóna­pon keresztül, háromízben súlyosan sebesült s mint tart. főhadnagy szerelt le. A koronás vasérdemérem, a II. o. ezüst és bronz vitéz­ségi érem, seb. érem 3 sávval és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa. Sógora, néhai medecséri Győrffy Endre az orosz fronton hősi halált halt. A községi képv.-tes­tület virilis tagja, a róm. kat. énekkar veze­tője, a Hangya felügy. biz. tagja és a Polg. Lövészegyesület alelnöke. Az O. K. H.-nak 10 éven át volt könyvelője és mint levente­oktató is 12 évig működött. Neje: Horváth Klára Teréz, gyermekei: Antal, Matild és Izabella. Jáger Endre szabómester, községi képv., Alsógalla. Szül. 1889-ben Alsógallán. Isko­lái elvégzése után a szabóipart tanulta ki Budapesten s mint segéd ugyanitt fejlesz­tette szaktudását is. 1914-ben lett önálló mester Alsógallán. A világháborúban a 3. vártüzérezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt s mint főtüzér szerelt le. A Károly cs.-ker. és a szolg. érdemkereszt tulajdonosa. Az Iparoskör alapító tagja, je­lenleg elnöke. A Frontharcos csoport hely­beli alelnöke, a községi képv.-test. tagja. A község kultúrbizottságának és az iparos ta­nonciskola bizottságának tagja. Neje: Hele­min Julianna. Jáhn Ferenc bádogosmester, Kisbér. Me­zőhegyesen 1889-ben született. Iskoláit Bo­dajkon végezte. Ezután a bádogos szakmát tanulta ki, majd mint segéd főleg Budapes­ten gyarapította szaktudását. 1921-ben lett önálló épület és díszmű bádogosmester. Számos nagyobb munkát végzett Bábolnán a ménesbirtokon és a környékbeli grófi ura­dalmakban. A világháború alatt a 17. gy.­ezred kötelékében az olasz fronton harcolt. Élénk részt vesz a község életében is, az Ipartestület elnöke, községi képv.-test. tag, a tanonciskola felügy. biz. tagja. Elnöksége alatt épült fel az Ipartestület székháza az ő kezdeményezésére. Iparkamarai tag. Neje: Zapletál Mária, gyermekei: Ferenc és László. Jáky Sándor MÁV. főintéző, Esztergom. Született 1890-ben Óhaj községben. Közép­iskoláit Érsekújváron végezte. 1909-ben lé­pett a MÁV. szolgálatába. Első állomása Felsőgalla volt, majd Almásfüzitő és Tata­tóváros következett. Innen ment Bpestre a tiszti tanfolyamra és 1914 óta Esztergom­ban forgalmi tiszt. Fokozatosan lép elő fő­tisztté, intézővé és 1937 jan. 1. óta mint fő­intéző, árupénztáros és főnökhelyettes mű­ködik, Több kulturális egyesület tagja és egyházközségi tanácstag. Neje: Ficserics Etelka, gyermeke: Tibor. Testvérbátyja, néhai Jalccsics Imre volt községi főjegyző, harctéren szerzett betegségében hősi halált halt. K. Jámbor Imre gazdálkodó, Kisbér. Szül. 1868-ban Kisbéren. Iskoláit ugyanitt vé­gezte. Először édesapja mellett gazdálko­dott, majd 1903-ban lett önálló gazda. Je­lenleg 100 holdon gazdálkodik. Gazdaságá­ban fajtiszta állattenyésztéssel is foglalko­zik. Többizben vett részt az állatkiállításo­kon és számos kitüntetést is nyert tenyész­állataival. Fia, Miklós, részt vett a világhá­borúban az olasz fronton, ahol fogságba esett. Volt községi képviselő, elöljáró és is­kolaszéki tag. Neje: Tör Cecilia, gyerme­kei: Miklós, József, László, Rozália, János, Ilona, Imre és Dezső. K. Jámbor János gazdálkodó, Kisbér. — 1875-ben született Kisbéren. Iskolája elvég­zése után apja mellett gazdálkodott, majd 1907-ben lett önálló gazda 50 hold földön. Gazdaságában állattenyésztéssel is foglal­kozik. A községi képviselőtestület tagja, a Tüzoltótestületnek 40 éve, az iskolaszéknek pedig 20 éve tagja. Két tűzoltási kitüntetés tulajdonosa. Neje: Henzer Katalin, nagy­bátyja Henzer István, volt országgyűlési képviselő. Gyermekei: Ilonka, Katalin, Anna, Ferenc, János és József. Jámbor Miklós oki. bányamérnök, Kör­nye. Petrozsényben 1904-ben született. Kö­zépiskoláit Székesfehérváron, főiskolát pe­dig Sopronban végezte. Oklevelét 1931-ben szerezte. Németországban volt tanulmányi úton, ahol tüzelés-technikus képesítést nyert. Működését 1931-ben Nagybátonyban kezdte. 1936-tól Környebányán működik. A bánya vezetését majdnem egyedül végzi s így az minden idejét igénybe veszi. Neje: Kékessy Ilona, gyermekei: Judith, Margit, Áron. alsópércei és himeskői Jánossy Károly m. kir. pénzügyigazgató, miniszteri tanácsos, Komárom. 1880-ban született, tanulmányait Sopronban, Eperjesen és Budapesten vé­gezte. A beregszászi m. kir. pénzügyigaz­gatóságnál kezdte el pályafutását, és 1914­ben Esztergomba helyeztetett. Innen Komá­romba került, ahol a pénzügyigazgatóság vezetője lett. Törvényhatósági bizottság tagja, a város kulturális és hazafias egye­sületeinek támogatója, az evangélikus egy­ház felügyelője, a Tűzoltó Testület elnöke. A hivatal vezetését igazgatói, miniszteri ta­nácsosi rangban látja el. A háborúban a volt 4. sz. cs. és kir. hegyi tüzérezredben szol­gált, a szerb és az olasz fronton teljesített szolgálatot, hadnagyi rangban szerelt le. Az arany érdemkereszt tulajdonosa. Dr. Jármy István ügyvéd, volt országgyű­lési képviselő, Esztergom. 1879-ben szüle­tett, tanulmányait Debrecenben és Buda­pesten végezte. Diplomájának elnyerése után gazdálkodott és Németországban, 765

Next

/
Thumbnails
Contents