Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

működését, mint segédlelkész és hittanár, majd 3 évig a Szikla-templom lelkésze volt, 1935-től 1936-ig az Esztergom-vízivárosi plébánia, jelenleg a dorogi plébánia lelkésze. Számos vallásos, egyházi tárgyú cikke jelent meg, különböző önálló müve is van. A Katolikus Nevelés és az Élet című folyóiratok cikkírója. Holdampf János köfaragómester, Süttő. 1895-ben született Süttön. Iskoláinak elvégzése után a kőfaragó ipart tanulta ki, majd atyja mellett gyarapította szaktudását és amikor átvette az üzemet, modernizálva teljesen átalakította azt. A háborúban a 6-os komáromi vártüzérek kötelékében 36 hónapig küzdött az olasz fronton, mint irányzó szerelt le. Kétszer a bronz vit. érem és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Neje: Szakmáry Róza, fia: Ottó. Holdampf József kocsmáros, halászcsárda tulajdonos, Tát. 1883-ban szül. Tokodon. Iskolái elvégzése után a vendéglős ipart tanulta ki és 1922 óta bírja a híres táti halászcsárdát, amely 100 esztendős múltra tekint vissza és emléktábla jelzi, hogy itt mulatott Fráter Lóránt 1928-ban. Á háborúban 43 hónapig az orosz és olasz fronton harcolt, ahol megbetegedett és mint 50%-os rokkant szerelt le. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Lajos öccse az orosz fronton halt hősi halált. Neje: Speier Erzsébet, gyermekei: József, Mária és Erzsébet. Holdampf Sándor köfaragómester, közs. pénztáros, Süttő. 1897-ben született Süttőn. Elvégezve iskoláit, a kőfaragó iparból nyert képesítést és mint segéd Franciaországban, Budapesten, valamint atyjánál gyarapította szaktudását. Modernül berendezett üzemében 1927-ben lett önálló. A háborúban a 6-os komáromi vártüzérezred kötelékében 21 hónapig harcolt a belga és olasz harctéren. A Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 6 évig volt közs. képviselő, jelenleg ipartestületi választ, tag és községi pénztáros, O. K. H. ig. tag. Neje: Staudinger Mária, fia: Alfréd. Holenczer István ny. r. k. plébános, Bana. 1868-ban született Pápán. A teológiát Esztergomban végezte el, 1890-ben szentelték fel. Mint tanár az esztergomi kispapoknál kezdte meg működését, majd Kisbérre került mint káplán, később Banán plébános lett. 40 évi áldásos működés után 1936-ban nyugalomba vonult. Megalapítója és elnöke a Hangya szöv.-nek, az O. K. H.-nak, várm. th. tag 20 éve és 40 éve közs. képv. test. tag. rempe-hollósi Hollósy Mór ny. vm. árvsz. ülnök, h. elnök, Esztergom. 1868-ban szül. Ivánkán. Régi vasmegyei családból származik, ősei Apaj községben ősi adományozási javakkal bíró tősgyökeres nemesek voltak. Nagyatyja, néhai H. János, Pozsony vm.ben, mint kerületi esküdt szolgált. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte és itt tette le előbb az államtudományi, majd később a jogtudományi államvizsgát is és a vármegye szolgálatába lépett. Kezdetben a nyitramegyei törvényhatóságnál 1891-től 1894-ig közigazgatási gyakornoki minőségben és ezen időtől 1895-ig járási közgyámi minőségben szolgált. Innen lépett át Esztergom vm. szolgálatába, mint árvaszéki jegyző, majd később árvaszéki ülnök és végül helyettes elnök lett, mígnem szolgálati idejét kitöltvén, 1924-ben nyugdíjaztatott. A törvényhatósági bizottság ez alkalomból a vármegye érdekében hosszú időn át kifejtett értékes, önzetlen és érdemdús munkásságáért legteljesebb elismerését fejezte ki neki, s ennek jegyzőkönyvi megörökítését határozta el. Hivatalos pályáján, különösen a világháború alatti nehéz időkben szerzett kiváló érdemeket, midőn két hadbavonult tiszttársa munkáját, vagy legalább annak érdemleges részét egymaga intézte fáradságot nem ismerő szorgalommal, kitartással és szaktudással. Neje: Globotschnig Mária, gyermekei: Emilia, özv. dr. Bencze Győzöné és Béla áll. tanító. Hollósy Sándor oki. mérnök, Tóváros. — 1887-ben született Temesváron. Középiskoláit Pozsonyban, műegyetemet Budapesten végzte el, oklevelét 1909-ben nyerte. Pályafutását a MÁV kötelékében kezdte meg mint vasúti mérnök, ahol 1923-ig teljesített szolgálatot, azóta mint magánmérnök működik Tóvároson. A „Város Kultúra" című folyóiratban irodalmi munkája jelent meg TataTóvárosról. Közs. képv. test. és a megyebizottság tagja volt. néhai Hollósy Somcigyi Károly ref. lelkész, Pilismarót. 1859-ben született Nemesócsán. A teológiát Pápán végezte el, hivatását Nógrádverőcén kezdte meg mint segédlelkész, majd 1887-ben Pilismarótra került, ahol 42 évi áldásos működés után 1929-ben nyugalomba vonult, nemsokkal később elhunyt. Nevéhez fűződik a leégett templom újraépítése. Özvegye: Békeffy Irén, gyermekei: Vilma és Irén. Ifj. Holop Mihály műkertész, Esztergom. 1893-ban született Esztergomban. Középiskoláit Komáromban végezte, majd a kertész ipart tanulta ki, majd Magyarországon és külföldön több városban gyarapította szaktudását és 1919-ben önálló lett Esztergomban. A háborúban a 26. gy.ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol fogságba került és csak 40 havi fogság után 1918-ban szökés útján tért hazájába vissza. Neje: Korompay Erzsébet, fia: Géza. Homor Imre érseki tanítóképzőintézeti tanár, Esztergom. 1887-ben született Esztergomban. Tanlmányait szülőhelyén végezte el, tanári oklevelét Budapesten nyerte 1922ben. Putnokon volt felekezeti tanító és 1909ben került Esztergomba, ahol városi tanítói minőségben működött 1924-ig, mely időtől fogva az érseki tanítóképző tanára. Iskolai tankönyveket írt, melyeket hivatalosan elfogadtak. Mint publicista 1919-től az „Esztergom és Vidéke" című lap főszerkesztője, 757