Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

fronton fordult meg. Századosi rangban szerelt le. Neje: nagykeszi Elek Mária. Hartmann Ferenc malombérlő, Esztergom. 1888-ban született Qyőrszentivánon. Iskolái után a szeszgyárvezetői pályára lépett és egynegyed századon keresztül működött eb­ben a szakmában, különböző helyeken, szá­mos újítást és modernizálást vezetve be. Egyik reformátora volt a mai szeszgyártás­nak. A Magyar Szeszgyár Vezetők Orszá­gos Egyesületének három éven át volt alel­nöke. 1937-ben áttért a malomipari szak­mára, jelenleg Esztergomban lévő, modernül berendezett bérelt malmában tevékenykedik. Gyermekei: Emil és József. Hartmann Jakab gazdálkodó, bércséplö és daráló-tulajdonos, Dunaszentmiklós. 1904­ben született Dunaszentmiklóson, ősrégi községalapító család leszármazottja, isko­lái után szülei birtokán gazdálkodott, majd Győrben a molnár iparból nyert képesítést. Darálómalmát saját maga készítette. Bér­csépléssel is foglalkozik. Jelenleg 4 magyar hold földbirtokán gazdálkodik. A r. k. egy­házi iskolaszék tagja. Neje: Emrner Bor­bála, leánya: Anna-Mária. Id. Hartmann János gazdálkodó, volt közs. bíró, Dunaszentmiklós. 1887-ben született, Dunaszentmiklóson. Régi községalapító, gazdálkodó család sarja. Iskolái után atyja mellett gazdálkodott, jelenleg saját 16 ka­tasztrális hold birtokán folytat észszerű gazdálkodást. 1913-ban a mezőgazdasági kiállításon Szomódon üszőjével a II. díjat és 15 koronát nyert. A háborúban a 31. gy.­ezred kötelékében 3 hónapig az orosz fron­ton harcolt és egyízben megsebesült. Öccsei: H. József és H. Ferenc orosz fogságban hősi halált haltak. Egyházi és társadalmi egye­sületeknek vezető egyénisége. 1933-ig a község bírája, előzőleg közgyám is volt. — Neje: Bihacker Borbála, gyermekei: Mária, Emmer Andrásné, Teréz, János, Anna, Márkus, György-Aladár. Hartmann József gazdálkodó, közs. es­küdt, Kecskéd. 1897-ben született, Kecské­den. Iskolái után egyideig atyja mellett gaz­dálkodott, 1919 óta pedig "saját földbirto­kán folytat gazdálkodást feleségével együtt. A kecskédi állatkiállításon 10 pengős díjat nyert sajátnevelésü üszőjével. A háborúban a 31. gy.-ezred kötelékében az olasz, szerb és orosz fronton harcolt és két évig sínylő­dött orosz fogságban. Sógora, O. István orosz fogságban hősi halált halt. 6 évig is­kolaszéki gondnok, 5 évig Hangya felügy. biz. tag volt, jelenleg közs. esküdt. Neje: Or­lovits Katalin, gyermekei: Katalin és György. Ifj. Hartmann József gazdálkodó, Szomód. 1880-ban született Szomódon. Iskolái után közösen gazdálkodott atyjával, majd 1907­töl saját 23 katasztrális hold földbirtokán folytat gazdálkodást, főleg szarvasmarha­tenyésztést. Mint tényleges katona előbb a 12. gy.-ezred, később a vasúti és távirda­ezred kötelékében a szerb, olasz, román és orosz frontokon harcolt, ahol megsebesült. A Ferenc József rajvonal keresztjével és a Károly cs.-kereszttel lett kitüntetve. Mint elöljáró évek óta vesz részt a község fej­lesztésében. Neje: Bognár Borbála, gyerme­kei: János és Mária, férj. Strausz Antalné. Hartmann Márton gazdálkodó. Legeltetési Társ. elnöke, volt közs. bíró, Szomód. Is­koláit szülőhelyén végezte, majd a családi gazdaságban tevékenykedett, 1908 óta pe­dig saját 43 holdas birtokán, főleg állatte­nyésztéssel folytat gazdálkodást. A községi képviselőtestület 30 esztendő óta tagja, több éven át volt a község bírája, a Legeltetési Társulatnak 1928 óta elnöke, a Tejszövet­kezet igazgatója és alapító tagja, 6 évig volt tagja a vármegye törvényhatóságának. A háborúban a 4. h. tüzérezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol 36 hónapot töltött és a Károly cs.-kereszt kitüntetést nyerte el. Neje: Biacker Erzsébet, gyerme­kei: Mária, férj. Halmai Antalné, Miklós és Márton. Hauer Rezső cukrászmester, csokoládé­gyáros, Budapest. Esztergomban 1865-ben született. Az esztergomi gimnáziumban ta­nult, a cukrászipart Esztergomban tanulta és mint segéd Budapesten, a legnagyobb és legelőkelőbb cégeknél fejlesztette szaktu­dását. 1896-ban alapította üzemét, melyet fiai közreműködésével vezet. Üzemét kiváló szaktudása révén az ország egyik legjobb cukrászipari cégévé fejlesztette, neve ma már az ország határain túl is közismert. Kitűnő minőségű, finom, ízletes süteményei, nemkülönben bonbon, csokoládé, hideg hal, szendvics és dessertjei Magyarország min­den helyén ismeretesek és kedveltek. Kará­csonyi ünnepek alkalmával a világ minden tájára szállítanak repülőgépen is. Gyára a legmodernebb gépekkel, villanyerőre van berendezve. Alkalmazottainak száma 100-nál több, ünnepek alkalmával 150. A budapesti cukrász ipartestület örökös díszelnöke, 11 éven át volt vezető elnöke. Első neje néhai Gúth Mária volt. Mostani felesége: Wein­wurm Tessa. Gyermekei: Rezső, Ferenc, Ma­rietta és Mihály. Minden gyermeke tevékeny részt vesz az üzem vezetésében, Rezső ta­nult cukrászmester, az ipari termelés veze­tője, Ferenc oki. gazda, cukrászmester, a nyersanyagbeszerzés és hidegkonyha, privát megrendelések vezetője. Mihály jogszigorló, az adminisztráció, vidéki és budapesti nagy­bani osztály vezetője. Id. Hauk János vendéglős és kávés, th. biz. tag, városi képv., Komárom. 1877-ben született Bátaszéken. Iskolái után Szolno­kon tanulta ki a vendéglős és kávés szak­mát. 1933-ban nyitotta meg a komáromi „Corso" kávéház-vendéglőjét, amely egye­düli a városban, de már 1908 óta a vasúti vendéglő tulajdonosa. Számos helybeli tár­sadalmi egyesületnek vezető tagja. Neje: 751

Next

/
Thumbnails
Contents